„Celeborn” változatai közötti eltérés

[[A szilmarilok]]<ref>J.R.R. Tolkien: ''The Silmarillion''. HarperCollins, London, 1999., ISBN 0 261 10273 7, p.130,282,306,358</ref>, valamint [[A Gyűrűk Ura]]<ref>J.R.R. Tolkien: ''A Gyűrűk Ura'' -– III. A király visszatér. Európa Könyvkiadó, Bp., [[1999]]. ISBN 963 07 6228 5, p.478</ref> egyaránt úgy írja, hogy Celeborn Beleriandban élt azokkal a teler tündékkel, akik nem keltek át a Tengeren [[Valinor]]ba. Ezen tündék legnagyobb csoportját [[Elwë Singollo]], más néven Elu Thingol vezette és [[Doriath]]ban telepedtek le. Celeborn Doriath hercege volt, Thingollal rokonságban.<br>Bár a kanonikus írások nem szólnak erről a rokonságról, logikailag azonban beilleszthető a vázolt képbe Tolkien egy koncepciója, mely szerint Elwének (és így [[Olwë|Olwének]]) volt egy fiatalabb fivére, akit [[Elmo|Elmónak]] hívtak<ref>J.R.R. Tolkien: ''Unfinished Tales''. HarperCollins, London, 1998. ISBN 0 261 10362 8, p. 301</ref>. Elmo fia volt Galadhon, akinek két fia volt: Celeborn és Galathil. Ezt az elképzelést alátámasztja a Szilmarilok is<ref>''The Silmarillion'', p.282</ref>, melyben Galathil lányát, Nimlotht Celeborn rokonaként töntetik fel.<br>Itt, Doriathban ismerkedett össze [[Galadriel]]lel és itt házasodtak össze.

A Gyűrűk Ura szerint<ref>''A Gyűrűk Ura'' -– III. A király visszatér, p.478</ref> Celeborn egy ideig a Lúntól délre, Harlindonban uralkodott Galadriellel együtt. Azonban itt történetük megszakad, legközelebb csak Lórienben találkozunk velük, a Gyűrűháború alatt, ill a [[Harmadkor (Középfölde)|Harmadkorban]].

Létezik egy esszé<ref>''The Silmarillion'', p.301-310</ref> -– talán a leghosszabb ebben a témában -, mely szerint az Ered Luinon átkelve az Esthajnal tónál telepedtek le egy időre. A [[Másodkor (Középfölde)|Másodkor]] 350. és 400. esztendeje között születhetett e szerint a történet szerint kettejük fia, [[Amroth]]<ref>Az ő „létezése” azonban vitatott, hiszen ez az egyetlen esszé, amiben Amroth mint Celeborn és Galadriel fia jelenik meg. Sem a Gyűrűk Urában, sem máshol nem tesz róla említést Tolkien. Ellenben más történetekben Amrotht mint Lórieni hercegként, később Lórien királyaként írja le Tolkien. Pl.''The Silmarillion'', p. 310-321. A történet ezen részének ismertetésében Amrotht mint Celeborn fiát fogadjuk el</ref>. A [[Másodkor (Középfölde)|Másodkor]] 500-as éveire [[Szauron]], [[Morgoth]] tanítványa mozgásba hozta a Gonoszt [[Középfölde|Középföldén]]. Ugyan ténykedése alig volt még ekkor érzékelhető, a bölcsebbek - Galadriellel az élükön - érzékelték, hogy valami gonosz munkálkodik [[Arda|Ardán]], és ez a gonosz [[Középfölde]] Keleti feléről terjed. Ezt látva, valamint a [[törp]]ök útján [[Khazad-dûm]]ról, Móriáról is értesülve Galadriel ösztönözte férjét, hogy költözzenek Keletre, alapítsanak ott lakhelyet a [[tündék]]nek. Celeborn ezt ellenezte, mert sosem kedvelte a törpöket és sosem bocsátott meg nekik [[Doriath]] lerombolásáért. Galadriel mégis meggyőzte Celebornt. Így alapították meg e történet szerint a [[Másodkor (Középfölde)|Másodkor]] 700. esztendejében<ref>''Unfinished Tales'', p.303 alapján. A Gyűrűk Ura függeléke azonban Eregion megalapítását [[Másodkor (Középfölde)|mk.]] 750-re teszi. ''A Gyűrűk Ura'' -– III. A király visszatér, p.478</ref> [[Eregion]]t, melynek ura és úrnője lettek. [[Másodkor (Középfölde)|Mk]]. 750-ben<ref>''Unfinished Tales'', p.304</ref> alapították meg és kezdték el építeni [[Eregion]] fővárosát, ''Ost-in-Edhil''-t. Eregion virágzott, mind Mória, mind Ost-in-Edhil gazdagodott a két város kapcsolata által. [[Celebrimbor]], Fëanor leszármazottja<ref>A legtöbb forrás alapján. De pl. ''Unfinished Tales'' p.304,324 szerint Celebrimbor Gondolinból származott.</ref>, a nagyszerű fémmíves szintén elkísérte Celebornt és Galdrielt Eregionba, így még jobban tökéletesíthette tudását, hiszen sokat tanulhatott Mória törpjeitől is. Ezekben az időkben kerültek kapcsolatba a [[lothlórien]]i tündék a sindákkal, noldákkal. Ennek hatására kezdett el a lórieni nanda kultúra „sindarizálódni”. [[Szauron]] ekkoriban úgy gondolta, legjobban a „barlangjában” tud harcolni az „oroszlán” ellen, így pompás alakot magára öltve Eregionba ment, hogy ott magát mint a [[valák]] küldöttét, a [[tündék]] segítőjét tüntesse fel. Rájött, hogy legnagyobb ellensége Celeborn és Galadriel, ezért hozzáfogott, hogy a náluk fogékonyabb lélekben, Celebrimboréban ébressze fel az öntudatot és a hiúságot. Társaival együtt Celebrimbor megalakította az ''Ékkőfaragók Népe'' (''Gwaith-i-Mírdain'') titkos társaságot, mely [[Másodkor (Középfölde)|mk.]] 1350. és 1400 között átvette a hatalmat Celeborntól és Galadrieltől. Ennek hatására Galadriel átkelt [[Mória|Mórián]], ám Celeborn nem szeretett volna átkelni a röpök lakhelyén, így ő ezen történet szerint Eregionban maradt. Szauron - miután az Egy Gyűrű titka lelepleződött - megmutatta magát teljes valójában, serget gyűjtött és Eriador meghódítására indult. Elsőként Eregion szenvedte el a Gonosz csapását. Celebornnak sikerült egy ideig feltartani Szauron seregét - addig, amíg [[Elrond]], [[Gil-galad]] tündekirály kapitánya egyesülni nem tudott velük. Ám Szauron mind számban, mint erőben felülmúlta az egyesített sereget is, így kénytelenek voltak visszavonulni. Az Ellenség karmai közül csak Mória törpjei és Lórien tündéi (akiket Amroth vezetett) mentették meg őket, de sikerült annyi emberrel, amennyivel tudtak Észak felé menekülni. Mória bezárult, Elrond pedig létrehozta [[Völgyzugoly|Imladrist]], ahová bárki betérhetett, aki a Gonosz elől menekült.<br>Szauront hosszú harcok árán legyőzték, egy ideig béke honolt Eriadorban. Békében azonban egyre nőtt Galadriel vágyódása a Tenger iránt, így Lórient Amrothra bízva Celbríannal együtt Imladrisba ment Celebornhoz. [[Elrond]] ekkor szeretett bele Celeborn lányába, Celebríanba. Innen Celeborn és Galadriel elköltöztek a Tengerhez, Délre, Belfalas öblébe. A helyet, ahol éltek később Dol Amrothnak nevezték.