„Petrinya” változatai közötti eltérés

A [[Második világháború|II. világháború]] idején [[1941]] és [[1945]] között a [[Független Horvát Állam]] része volt. [[1942]]-ben a városban már ellátási nehézségek voltak, nem volt elég élelem. Jelentős antifasiszta mozgalom is működött itt, de a nemzeti felszabadító hadsereg 28. szlavóniai hadosztályának egységei csak 1945 elején vonultak be a városba. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. [[1958]]-ban aszfaltozták a Sziszekre vezető főutat, új húsüzem épült, új vállalkozások alakultak. [[1961]]-ben megalapították a pedagógiai akadémiát, elkezdődött az új iskola építése. [[1978]]-ban a kultúrház épületéből kezdte meg sugárzását a helyi rádió, de zeneiskola, könyvtár és olvasóterem, nyelviskola, autósiskola is működött benne. [[1980]]-ban megnyílt a Petrinjka áruház, [[1984]]-ben felépült a városi piac. [[1990]] elején a demokrácia első csírájaként megalakultak a horvát politikai pártok helyi szervezetei. A nyugtalanság 1990. szeptember végén kezdődött és ez a bizonytalan időszak 1991 szeptember elejéig tartott, amikor a helyi laktanyából az első támadás érte a várost. A harcok szeptember 2-től 21-ig tartottak. A várost védő horvát erők helyzete 16-án fordult válságosra, amikor az újabb szerb támadás során 17 horvát védő esett el, majd 21-én a JNA és a szabadcsapatok együttes támadásában elfoglalták a várost, melynek nagy része leégett. A horvát lakosság, amely ekkor csak a lakosság 44,4%-át tette ki, elmenekült a városból. [[1995]]-ig a [[Krajinai Szerb Köztársaság]] része volt. 1995. augusztus 6-án a [[Vihar hadművelet]]tel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. A harcokban a város nagy károkat szenvedett. [[2001]]-ben 23 413 fő lakta községet, ebből 82% [[Horvátok|horvát]] és 12% [[Szerbek|szerb]] nemzetiségűnek vallotta magát. 11 magyar nemzetiségű személy is lakott a községben. A városnak magának ugyanekkor 13 801 lakosa volt.

 

== Népesség ==