„Kistarcsai Központi Internálótábor” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
194. sor:
A Nemzeti Bizottság összességében hét napon keresztül, október 28. és november 4. között látta el a község vezetését.<ref name="g29" />
 
== Megtorlások és a tábor végnapjai (1957–19601957) ==
A forradalom leverését követően újrakezdődött az internálás, ezentúl közbiztonsági őrizet néven. Ennek jogi alapjául az Elnöki Tanács december 13-án hatályba lépő, [[1956 a jogalkotásban|a közbiztonsági őrizetről szóló 1956. évi 31. törvényerejű rendeletének]] 1. §-a így rendelkezett:<ref>{{Cite web|url=http://www.jogiportal.hu/index.php?id=bi4gzb20vqe65j0ex&state=20001226&menu=view|title=1956. évi 31. törvényerejű rendelet|accessdate=2017-02-14|work=www.jogiportal.hu}}</ref>
 
{{Idézet|Azt, akinek tevékenysége, illetőleg magatartása a közrendet, közbiztonságot, különösen a termelő munka és a közlekedés zavartalanságát veszélyezteti, közbiztonsági őrizetbe (a továbbiakban: őrizet) lehet helyezni.|3=az Elnöki Tanács 1956. évi 31. törvényerejű rendelete}}
 
A rendelet értemében a fogva tartás időtartama hat hónap, amely kétszer hat hónappal meghosszabbítható. Elítélték többek között dr. Fazekas Józsefet, a Járási Nemzeti Bizottság elnökét, Pleizer Ferenc őrnagyot, a gödöllői katonai parancsnokság vezetőjét, valamint Kovács Sándor századost, a kistarcsai rendőrtanosztály parancsnokát.<ref name="g29" /><ref>{{Cite web |url=http://epa.oszk.hu/00000/00018/00071/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_2006_03_603-713.pdf |title=Fejezetek a Magyar Néphadsereg 1956. évi történetéből |accessdate=2018-12-22 |author=Horváth Miklós |year=2006 |format=PDF |work=Hadtörténelmi Közlemények |pages=699}}</ref> Az Irházi Imre rendőr őrnagy parancsnoksága alatt álló kistarcsai táborban 1957. március 1-jén 980, március 15. körül pedig már 3433 ember volt közbiztonsági őrizetben.<ref name="ilkei" /><ref>BMKI Közrendészeti Főosztály Rendőrhatósági Osztály iratai, 227.</ref> 1957. május 1-jéig csaknem 10 ezer főt gyűjtöttek össze az ország minden részéből Budapestre, Kistarcsára és Tökölre.<ref name="ilkei" /> Közöttük voltak ismert színészek is, [[Szakáts Miklós]] és [[Darvas Iván]], előbbit a belső elhárítás ekkor szervezte be ügynöknek.<ref>{{Cite web |url=https://hvg.hu/itthon/20050211polticalcapital2 |title=Akik az "ügynöklistáról" lemaradtak |accessdate=2019-01-21 |author=hvg.hu |date=2005-02-11 |work=HVG Kiadó Zrt.}}</ref> Az ügynökhálózat szervezését a Politikai Nyomozó Főosztály II/8. (Vizsgálati) Osztály g alosztálya végezte.<ref>{{Cite journal|last=Papp|first=István|title=A Politikai Nyomozó Főosztály Vizsgálati Osztályának szervezettörténete (1956–1962)|journal=Betekintő|publisher=[[Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára|ÁBTL]]|volume=2010|issue=1|pages=7|url=http://www.betekinto.hu/sites/default/files/betekinto-szamok/2010_1_papp.pdf|format=PDF|accessdate=2019-01-30}}</ref> 1957. augusztus közepén a tábor őrzését részben a [[Magyar Néphadsereg|Néphadsereg]] látta el.<ref>{{Cite web |url=http://www.rev.hu/ords/f?p=600:2:9977893194258::NO:2:P2_PAGE_ID:44845 |title=A fegyveres erőszakszervek restaurálása 1956-1957 fordulóján |accessdate=2018-12-22 |author=Szakolczai Attila |work=56-os Portál }}{{Halott link|url=http://www.rev.hu/ords/f?p=600:2:9977893194258::NO:2:P2_PAGE_ID:44845 |date=2019-10 }}</ref> Az internáltakat az év közepétől fokozatosan elszállítottak a Tökölön újonnan létesített internálótáborba.<ref>{{Cite book |last=Ruzsa |first=Bence |title=Egy évszázad Kistarcsán |subtitle=A 20. század leghosszabb ideig működő internálótábora Magyarországon |year=2020 |publisher=[[Kistarcsai Kulturális Egyesület|KIKE]] |location=Kistarcsa |isbn=9786150080062 |page=163–174}}</ref>
 
A közbiztonsági őrizetként nevezett internálást 1960. április 1-jén az Elnöki Tanács az [[1960 a jogalkotásban|1960. évi 10. törvényerejű rendeletével]] eltörölte („5. § A közbiztonsági őrizet intézménye megszűnik.”).<ref>{{Cite web |url=http://www.jogiportal.hu/view/1960-evi-10-torvenyereju-rendelet |title=1960. évi 10. törvényerejű rendelet |accessdate=2018-10-29 |work=www.jogiportal.hu}}</ref><ref>{{Cite web|url=https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/92-01/ch11.html|title=Kegyelem, 1960. Az Elnöki Tanács 1960:10. sz. törvényerejû rendelete|accessdate=2018-07-15|author=Zinner Tibor|work=História 1992-01}}</ref>
206. sor:
Az országos rendőrfőkapitány 10/1957. számú utasítása alapján 1957-ben létrehozta a BM Országos Rendőr-főkapitányság Alapfokú Rendőriskolát, amelynek a neve 1962-ben BM Alapfokú Rendőriskolára változott. Szervezetileg a BM Tanulmányi és Módszertani Osztály (később IV. Főcsoportfőnökség - IV/I. Tanulmányi és Propaganda Csoportfőnökség) része volt.<ref name="kenedli" /><ref name=":142"/><ref>{{Cite web |url=http://www.abparancsok.hu/sites/default/files/parancsok/10_1950_1971.pdf |title=A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériumának ügyrendje |accessdate=2018-08-16 |year=1971 |format=PDF |publisher=Belügyminisztérium |pages=7}}</ref><ref name=":24">{{Cite web |url=https://www.neb.hu/asset/phpfTFvN7.pdf |title=IV. Főcsoportfőnökség felépítése 1974-ben |accessdate=2018-08-16 |format=PDF |publisher=Nemzeti Emlékezet Bizottsága}}</ref> Az iskolában folyt a rendőrség (és 1961-től a büntetés-végrehajtás, mint a BM része) tisztesi és tiszthelyettesi állományának alapfokú szakmai képzése, hat hónapos bentlakásos tanfolyam keretében.<ref name="kenedli">{{cite journal|last=Kenedli|first=Tamás|year=2008|title=A Budapesti Rendészeti Szakközépiskola és a rendőr tiszthelyettes-képzés története (I. rész)|journal=Hadtudományi Szemle|publisher=[[Nemzeti Közszolgálati Egyetem#Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK)|NKE HHK]]|volume=1|issue=3|pages=60-71|url=http://epa.oszk.hu/02400/02463/00003/pdf/EPA02463_hadtudomanyi_szemle_2008_3_060-071.pdf|format=PDF|accessdate=2019-06-10}}</ref><ref>{{Cite web |url=http://epa.oszk.hu/02700/02705/00085/pdf/EPA02705_bortonugyi_szemle_2011_1_053-057.pdf |title=Visszatekintés a személyi állomány felkészítésének múltjára |accessdate=2018-08-16 |author=Lőrincz József |year=2011 |format=PDF |work=Börtönügyi Szemle |pages=54}}</ref> Az intézményben négy tanszék működött: Politikai Ismereti, Közrendvédelmi, Rendészeti és Bűnügyi Tanszék.<ref name=":24" />
 
[[Benkei András]] belügyminiszter az 1975. június 30-án megtartott miniszterhelyettesi értekezleten intézkedési tervet hagyott jóvá, melyben rögzítette, hogy 1976. augusztus 15-ig el kell készülni minden épületfelújítási és átalakítási munkálattal, és a BM Tartalékos Tisztképző Iskolából, valamint a [[Körmend]]i Határ­őr Kiképző bázisról Kistarcsára átkerülő 400 fő hallgató képzését legkésőbb 1976. szeptember 1-én meg kell kezdeni. Ezzel együtt a szükséges gazdasági és infrastrukturális háttér is részletezésre került (a régi bútorzat javítása és új bútorok beszerzése mellett egymillió forint költségelőirányzat került átcsoportosításra a felújítások kivitelezésére). 1976-ban az Alapfokú Rendőriskola (melyet innentől BM Rendőrképző Iskolának neveztek) objektumot cserélt a BM Tartalékos Tisztképző Iskolával, így az alapfokú rendőrképzés Budapesten, a Szamuely Laktanyában (ma a [[Készenléti Rendőrség]] laktanyája) folytatódott.<ref name="kenedli" /><ref>{{cite web|url=http://www.abparancsok.hu/sites/default/files/parancsok/13-28-79_1975.pdf|title=Intézkedési terv (1975. június 30.)|accessdate=2016-02-16|format=PDF|publisher=Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára}}</ref><ref>{{Cite book |last=Ruzsa |first=Bence |title=Egy évszázad Kistarcsán |subtitle=A 20. század leghosszabb ideig működő internálótábora Magyarországon |accessdate=2020-12-28 |origyearyear=2020 |publisher=[[Kistarcsai Kulturális Egyesület|KIKE]] |location=Kistarcsa |isbn=9786150080062 |page=163–174}}</ref>
 
Oktatók, illetve egykori hallgatók voltak (az aktuális rang feltüntetésével):