„Kerényi Károly” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Halál helyszíne helyesbítve a német és angol Wiki-cikk alapján. Plusz egy apró helyesírási igazítás: Mannal --> Mann-nal |
|||
4. sor:
| halál helye = Kilchberg ([[Zürich kanton|Zürich]])
}}
'''Kerényi Károly,''' Karl Kerényi ([[Temesvár]], [[1897]]. [[január 15.]] – [[Ascona|Kilchberg]] (Zürich), [[1973]]. [[április 10.]]<ref name="plex">{{Pécs Lexikon|1|385}}</ref>) élete utolsó három évtizedében [[Svájc]]ban élő magyar [[klasszika-filológia|klasszika-filológus]], vallástörténész, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja [[1949]]-ig.<ref name="plex"/>
[[Szerb Antal]] róla mintázta az ''[[Utas és holdvilág]]'' című regényének ''Rudi Waldheim'' professzorát. [[1948]] nyarán [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]] a ''[[fasizmus]] szekértolójának'' nevezte, így [[emigráció (tevékenység)|emigráció]]ba kényszerítette.
17. sor:
Kerényi eredeti elképzelést fejtett ki a [[mitológia]] antropológiai és egzisztenciális vonatkozásairól. Mint írja, a „mitológia azoknak, akik benne gondolkoznak és általa fejezik ki magukat, egyúttal élet- és cselekvési forma.” Meggyőződése volt, hogy az antik vallástörténetnek az „antik emberi lét tudományává” kell válnia, és azt a kérdést kell kutatnia, hogy milyen válaszokat kapott a görög ember az élet nagy kérdéseire saját jelen-valóságában, abban a léthelyzetben, amivel a lét kérdése állította szembe. Ebben a tekintetben az antik vallástörténet a modern ember létezésének lényegét érintő kérdésekre is válaszokat kínál. Az istenalak ugyanis nem hiedelem, vallási képzet vagy gondolkozási alakzat, hanem az emberi lét egy-egy jellegzetes formája, ősképe, archetípusa, amely a valóság felidézésének és emberi valósággá alakításának aktusán keresztül teremtődik. „A mitológia az ember önábrázolása […], egyúttal pedig a világról szóló kinyilatkoztatás. Az ember saját léte és az őt körülvevő világ valósága egyszerre jut benne kifejezésre a mitológia sajátos hangján […]” – írja az Aszklépiosz-tanulmány elé írott bevezetőjében (15. o.). Gondolkozására nagy hatással volt [[Walter F. Otto]] német vallástörténész is.<ref>[[Somos Róbert]]: [[Friedrich Nietzsche]] és Kerényi Károly - [[Eszterházy Károly Főiskola]] Filozófia Tanszék</ref>
Kerényi kései munkásságára erősen hatott a [[Carl Gustav Jung|Jung-féle]] pszichoanalitikai irányzat. Több közös publikációja született Junggal: az isteni gyermekről és az isteni leányról szóló tanulmány német kiadása együtt jelent meg a mitologéma Jung által készített feldolgozásával, s 1941-ben ugyanilyen módon két oldalról világították meg a mitológia alapvonásait ''Einführung in das Wesen der Mythologie'' című könyvükben. A [[József és testvérei|József-tetralógiát]] író [[Thomas Mann (író)|Thomas Mann-n]]al folytatott levelezése a mítoszról magyarul is olvasható (Budapest, 1947). 1990-ben [[posztumusz]] [[Széchenyi-díj]]at kapott a görög mitológiai és vallástörténeti kutatásaiért.
Leánya [[Kerényi Grácia]] költő, műfordító.
| |||