„Ujszászy István” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Magyar katonai attasék kategória hozzáadva (a HotCattel)
Gona.eu (vitalap | szerkesztései)
a →‎A háborút követő évek: <ref> hiba javítása
105. sor:
[[1946]] tavaszán súlyosbodó cukorbetegsége miatt a tábori kórházba került.
 
Dokumentumok hiányában meglehetősen homályos, hogy pontosan mi történt, annyi azonban tény, hogy a háborús bűnösök [[nürnbergi per]]ében a szovjetek Ujszászy írásos vallomására támaszkodva igyekeztek bizonyítani a magyar és a német vezérkar [[Kassa bombázása|Kassa bombázására]], mint Magyarország háborúba lépésének kiprovokálására szőtt állítólagos összeesküvését.<ref group="j" name=>''„A háborús főbűnösök nürnbergi pere 57. napjának jegyzőkönyve”>A háborús főbűnösök nürnbergi pere 57. napjának jegyzőkönyve'' – {{cite web|url=http://avalon.law.yale.edu/imt/02-12-46.asp|title=Nuremberg Trial Proceedings Vol. 7|date=19460212|accessdate=20090806|language=angol}}</ref> A tábornok személyesen nem jelent meg a nemzetközi bíróság előtt, ezért – ahogy [[Szegedy-Maszák Aladár]], a Külügyminisztérium politikai osztályának egykori vezetője találóan fogalmazott – ''„a vallomás szavahihetőségét és hitelességét Ujszászy akkori helyzete nem erősíti meg”''.
 
Valószínűleg az abban az időben alakuló magyar állambiztonsági szervek vezetőinek kérésére szállították vissza a szovjetek [[1948]] nyarán Magyarországra, ahol „Fekete Iván” fedőnéven tartották őrizetben. Kihallgatása [[augusztus 19.|augusztus 19-étől]] [[szeptember 18.|szeptember 18-áig]] tartott.<ref group="j">''„Péter Gábor érdeklődése 1948-ban kifejezetten célirányos volt: egyrészt meg akarta ismerni az »osztályellenség« műhelytitkait, másrészt pedig kompromittáló információkat gyűjtött, melyeket készülő koncepciós perekben felhasználhat. Sokatmondó tény, hogy Ujszászyt az ÁVH az 1947-es választásokon sikeresen szereplő Demokrata Néppárt főtitkáráról, Barankovics Istvánról »jelentésre kötelezte«, bár a politikusról a fogoly tábornoknak nem volt érdemi mondanivalója. Ugyanilyen okból kellett leírnia mindent, amit csak tudott, a Nagy Ferenc későbbi kisgazda miniszterelnök által vezetett Nemzeti Parasztszövetségről is.”'' – {{cite web|url=http://hvg.hu/velemeny/20070413_ujszaszy_avh_nkvd_horthy.aspx|author=Pelle János|title=Ujszászy István titokzatos halála|publisher=HVG|date=20070413|accessdate=20090809}}</ref> A vezérőrnagy pontos képet adott a VKF-2 és az ÁVK teljes szerkezeti felépítéséről, működéséről, ügymenetéről, konspirációs módszereiről és legfontosabb informátorairól.<ref group="j">''„A fennmaradt irategyüttesből arra következtethetünk, hogy gazdag tapasztalatairól a formálódó, országos illetékességű új államvédelmi szervezet fejének szakmai felkészítést, rendszeres szemináriumokat tartott.”'' – {{cite journal|url=http://epa.oszk.hu/00900/00995/00006/pdf/szitasz.pdf|author=Szita Szabolcs|title=Ujszászy István tábornok pályafutása|journal=Múltunk|year=2006|issue=2006/02|accessdate=20090806|formatum=pdf|pages=24}}</ref> 17 füzetnyi terjedelemben, összesen 54 témakört átölelő leírással szolgált a magyar politikai elit személyes és háborús törekvéseiről. (Az eredeti, kézírásos füzetek a Belügyminisztérium II/11. osztályának irattárában, a 71-5363/1-6 iktatási szám alatt, hat nagy iratgyűjtőben kerültek megőrzésre.) A későbbiekben ezek az adatok visszaköszöntek a Horthy-korszak vezetőinek [[Népbíróságok Magyarországon|népbírósági]] pereiben.<ref group="j">''„A Mindszenty-, Szombathelyi- és Vörös János-perek anyagában egyaránt megtalálható »Fekete Iván« vonatkozó jelentése.”'' – {{cite journal|url=http://www.historia.hu/archivum/2002/0208haraszti.htm|author=Haraszti György|title=Ujszászy István az ÁVO-n|journal=História|year=2002|issue=2002/02.|accessdate=20090806|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080410075707/http://www.historia.hu/archivum/2002/0208haraszti.htm|archivedate=2008-04-10}}</ref>