„Diffrakció” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a link javítása
11. sor:
</gallery>
 
A hang elhajlása miatt a nyitott ablakon keresztül halljuk a szobában az utcán elmenő busz hangját, akkor is, ha nem látjuk a buszt. Az emberi fül számára hallható hangok frekvenciája ugyanis 20 Hz-20 kHz közötti, és az ilyen mechanikai hullámok hullámhossza – figyelembe véve, hogy a hang terjedési sebessége a levegőben 340 m/s – 17 m-1,7 cm közötti. A hétköznapi életünkben előforduló tárgyak mérete tehát összemérhető a hang hullámhosszával, így a hang elhajlása mindennapos jelenség.
 
A vízhullámok méter körüli hullámhossza összemérhető a természetben előforduló akadályok méretével, így a vízhullámok elhajlása is gyakran megfigyelhető, a hullám behatol az árnyéktérbe is.
109. sor:
 
==Diffrakció versus diszperzió==
Mind a [[diszperzió (optika)|diszperzió]], mind a diffrakció jelensége felhasználható a fehér fény színképi felbontásához.
 
A diszperzió azt jelenti, hogy a közeg törésmutatója hullámhosszfüggő, a különböző hullámhosszú nyalábokra a törésmutató értéke más. Egy [[Prizma|prizmán]] áthaladó fehér fény kétszer törik meg a közeghatáron. A fénysugár iránya a [[Snellius–Descartes-törvény]] alapján függ a törésmutatótól, a prizmából kilépve pl. a piros és a kék komponens más-más irányba halad tovább. A prizma tehát a diszperzió révén bontja színekre a fehér fényt.
 
Az optikai rács esetén az elhajlásnak van szerepe a színekre bontásban.