Magyarországon az ipari munkásság és a magánalkalmazottak számára 1928-ban létrehozott nyugdíjrendszer [tőkefedezeti rendszerben működött. Fő intézményei, az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) és Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (MABI) tőkefedezeti rendszerben, működtek (amik teljes tőkésítettségük ellenére kváziállamiak voltak). A második világháború alatt tőkéjük megsemmisült vagy leértékelődött. tőkéjük miatt 1945 után nem tudták szerepüket betölteni, minthogyMinthogy az államnak nem volt sem ereje, sem politikai akarata azújratőkésítésükre, újratőkésítésre1945 után szerepüket már nem tudták betölteni. Az 1944-1947-ben lezajlott szakmai viták egy szovjet mintára bevezetett, tisztán állami finanszírozású, [[nyugdíjrendszerek#felosztó-kirovó rendszer (pay-as-you-go, PAYG)|felosztó-kirovó]] jellegű nyugdíjrendszerhez vezettek.{{jegyzet| Németh György: [http://epa.oszk.hu/00000/00017/00157/pdf/03.pdf A nyugdíjreformról.] - Közgazdasági Szemle, LVI. évf., 2009. március (239–269. o.)|azonos=ngy-anyugdijreformrol}} A háború utáni gazdasági növekedés és a demográfiai helyzet ([[Ratkó-korszak]]!) biztos alapot adtak járulékbevételek növekedéséhez, ezen keresztül nyugdíjak finanszírozásához. 1975 körül a rendszer "beállt", elvben teljes körű foglalkoztatottság mellett minden munkából - kora vagy rokkantsága miatt - kiesett állampolgár nyugellátásban részesült. Ugyanakkor a csökkenő ütemű gazdasági növekedés, a növekvő infláció valamint a béreket és inflációt nem követő nyugdíjak jelentős feszültségekhez vezettek.{{Jegyzet| Augusztinovics-Gál-Matits-Máté-Simonovits-Stahl: [http://epa.oszk.hu/00000/00017/00083/pdf/gusztistb.pdf A magyar nyugdíjrendszer az 1998-as reform előtt és után.] <small>Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. június (473–517. o.)</small> | azonos=agmmsl}}
A szocialista rendszer 1989-es gazdasági és társadalmi összeomlása után a gazdaság mélypontra került, az aktív munkavállalók számának drasztikus csökkenése valamint a (z előrehozott) nyugdíjasok számának növekedése beavatkozást kívánt. Szemléltetésül: "''a nyugdíjasok számának és a járulékfizetők számának a hányadosa – az 1989. évi 51,4 százalékról 1996-ra már 83,9 százalékra ugrott. E folyamatok hatására 1994-ben a nyugdíjkiadások elérték a GDP 10 százalékát.''"{{Jegyzet | azonos=agmmsl}}
