„Duluth (Minnesota)” változatai közötti eltérés

(dupla kép ki)
 
Évezredek óta indián törzsek békében éltek a város mai területén, akik kézművességgel, vadászattal, halászattal és növénytermesztéssel foglalkoztak. Az ojibwa és dakota [[indián]]ok lakták e területet, amikor az első fehér telepesek megérkeztek. Az írásos beszámolók szerint [[1679]]-ben érkezett meg Daniel Greysolon, Du Luth ura a vidékre, aki riválisokká tette az indián törzseket, hogy elősegítse a szőrmekereskedelmet.
=== Kereskedelmi telepből város születik ===
[[1792]]-ben a St. Louis folyó túlpartján, a mai [[Wisconsin]] területén is létesült egy kereskedelmi telep, így Duluth jelentősége lecsökkent. [[1800]]-ban tűz pusztította el a duluthi telepet, de egy német bevándorló, [[John Jacob Astor (üzletember, 1763–1848)|John Jacob Astor]] újjáépíttette. Az üzleti siker elmaradt, mert az indiánok ragaszkodtak a már jól ismert francia és brit kereskedőkhöz. Habár sikerült Astornak a [[Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa|kongresszusnál]] elérnie, hogy külföldiek ne kereskedhessenek az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] területén, az európai [[divat]]változás ismét nehéz helyzetbe sodorta a szőrmekereskedőket. A terület iránti érdeklődés az [[1850-es évek]]ben megélénkült, amikor [[réz]]bányákat tártak fel, majd vasérc-lelőhelyeket. Kiépült az út [[Minneapolis]]ba, és 11 apró város jött létre a folyó mentén. Ekkortól beszélhetünk Duluth városának kialakulásáról. Amikor a rézlelőhelyek kiapadtak, a fakitermelés irányába tolódott a gazdasági érdeklődés. A kisebb haszon reménye miatt sok lakos hagyta el a várost. Azonban egy évtizeddel később kiépült a vasúti kapcsolat [[Saint Paul (Minnesota)|St. Paullal]], amely elősegítette a vasérc fuvarozását. A gazdasági élet ismét fellendült, kiépült a kikötő és a lakosság is gyarapodott.
 
=== A XIX. századtól napjainkig ===