„La Plata-i csata” változatai közötti eltérés

1 781 bájt hozzáadva ,  1 hónappal ezelőtt
Lábjegyzetek hozzáadása (III)
(Lábjegyzetek hozzáadása (III))
Címke: HTML-sortörés
|eredmény= vitatott<br />(későbbi önelsüllyesztés révén brit siker)
|egyik fél=[[Fájl:Flag of the United Kingdom (3-5).svg|24px]] [[Egyesült Királyság]]<br />
[[Fájl:Flag of New Zealand.svg|24px]] [[Új-Zéland]]<ref group="m">Hivatalosan Új-Zéland nem vett részt a csatában, mivel nem rendelkezett még önálló haditengerészettel, csak egy divízióval a Brit Királyi Haditengerészeten belül, melyhez az ''Achilles'' is tartozott. Az ''Achilles'' legénységének több mint felét új-zélandiak alkották és a csata kezdetén – saját kezdeményezésre – páran felvonták az új-zélandi zászlót. Ennek nyomán az összecsapásról úgy emlékeznek meg, mint Új-Zéland első tengeri csatájáról.</ref>
|másik fél=[[Fájl:Flag of Germany 1933.svg|24px]] [[Harmadik Birodalom|Németország]]<br /><br /><br />
|parancsnokok1=[[Fájl:Naval_Ensign_of_the_United_Kingdom.svg|24px]] [[Henry Harwood]]
}}
 
A '''La Plata-i csata''' a [[második világháború]] első jelentősebb tengeri ütközete volt, melynek során a közel három hónapja a brit kereskedelmi hajózás elleniellen háborút folytató német [[Admiral Graf Spee|''Admiral&nbsp;Graf&nbsp;Spee'']] nehézcirkáló ([[zsebcsatahajó]]) és három brit cirkáló ütközött meg a dél-amerikai partoknál, a [[Río de la Plata]] közelében 1939. december&nbsp;13-án. A német cirkáló hajnalban elsőként észlelte az ellenséget, és mivel egy konvojt kísérő gyengébb köteléknek (egy cirkáló, két romboló) vélte, gyors és megsemmisítő támadást akart indítani ellene. A brit hajóraj azonban három cirkálóból állt, és ezek a közeledő németeket észlelve szintén támadólag léptek fel. Az ütközetben mind a négy hadihajó szerzett kisebb-nagyobb sérüléseket, közülük a ''Graf&nbsp;Spee''re legnagyobb veszélyt jelentő ''Exeter'' nehézcirkáló 80 perc elteltével harcképtelenné vált, és kénytelen volt elhagyni a csatateret. A harcot ezután a két fél megszakította, és a két brit könnyűcirkáló ezt követően biztos távolságból követte a lassabb német hadihajót, mely a sérülései kijavítása végett a semleges Uruguay fővárosa, [[Montevideo]] felé vette az irányt.
 
Számos értékelés szerint ez a saját károk túlbecsüléséből és az ellenség szorult helyzetének nem ismeréséből fakadó német döntés súlyos következményekkel járt, mivel a harc folytatásával a ''Graf&nbsp;Spee'' akár mindhárom brit cirkálót elsüllyeszthette volna, így viszont a britek folyamatosan szemmel tarthatták és jelentős erősítéseket indíthattak útnak a cirkálóik megsegítésére.
== Előzmények ==
=== Az ''Admiral Graf Spee'' kereskedelmi háborúja ===
[[File:HMSO Graf Spee cruise.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|<center>Az ''Admiral Graf Spee'' útvonala <br>(egy brit jelentés alapján)</center>]]
[[File: Hanslangsdorff.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|<center>Hans Langsdorff sorhajókapitány</center>]]
 
Az egyetlen dél-atlanti vizeken portyázó német hadihajóra reagálva a britek összesen 22&nbsp;hadihajójukat különítették el, ezen felül két csatahajót és három cirkálót rendeltek Kanadába konvojkíséretre, továbbá a transzatlanti konvojútvonalak másik végpontjának védelméhez a Földközi-tengerről három kapitális hadihajót, egy repülőgép-hordozót és három cirkálót vontak vissza Nagy-Britanniába. Ezen felül Franciaország is egy repülőgép-hordozót, két csatahajót, öt cirkálót és számos rombolót rendelt a konvojok biztosítására és a portyázó német cirkálók felkutatására az afrikai partok mentén.<ref>Waters (1956) 32. o.</ref>
 
November 3-án, miután már három hete nem észleltek aktivitást a német cirkálók részéről, az admiralitás a dél-atlanti parancsnokságot arról értesítette, hogy feltevése szerint az összes német kapitális egység és cirkáló hazai vizeken tartózkodik, másnap pedig utasította a ''Force&nbsp;G''-t (kb.: „G&nbsp;harccsoport”; ''Cumberland'', ''Exeter'') és a ''Force&nbsp;H''-t (''Sussex'', ''Shropshire''), hogy cseréljenek hadműveleti területet. Ez a Harwood vezette rajnak a Falkland-szigeteken lévő bázisról a Gibraltárba való áthelyezést jelentette, ami a hajók jobb karbantartását és a legénység számára jobb rekreációs lehetőséget tett lehetővé. A két egység már úton volt egymás felváltására, mikor november&nbsp;17-én az admiralitás tudomást szerzett az egyik német cirkáló Indiai-óceánon való felbukkanásáról. A hírre a két hajórajt azonnal visszairányították eredeti körzetébe, Az észlelt német hadihajó elfogására november &nbsp;27-én az admiralitás a ''Force&nbsp;H''-t (''Sussex'', ''Shropshire'') és a ''Force&nbsp;K''-t (''Renown'' csatacirkáló és ''Ark Royal'' repülőgép-hordozó) a [[Jóreménység foka|Jóreménység fokától]] délre lévő területre rendelte, hogy itt állja útját a német cirkálónak, de eddigre a ''Graf&nbsp;Spee'' már visszatért az Atlanti-óceánra.<ref>Waters (1948) 5. o.</ref>
 
[[File:Harwood_diagram_anticipating_Graf_Spee_movements_December_1939.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Harwood december 2-ai számításai a ''Graf Spee'' lehetséges felbukkanásának időpontjáról a dél-amerikai partoknál]]
 
December 2-án a ''Graf&nbsp;Spee'' az óceán délkeleti részén, Dél-Amerika partjaitól {{szám|3000|}}&nbsp;mérföldre elfogta a ''Doric&nbsp;Star''t, de a brit gőzösnek még sikerült leadnia egy riasztást, melyben tudatta, hogy egy német felszíni hadihajó intézett ellene támadást. Másnap a ''Tairoa'' jelezte az elfogását 170&nbsp;mérföldnyire délnyugatra attól a helytől, ahol a ''Doric&nbsp;Star''t elfogták. Harwood ezekből az információkból arra következtetett, hogy a portyázó hadihajó a vészjelzések miatt el fogja hagyni az addigi vadászterületét és valószínűleg a dél-amerikai partoknál fog tevékenykedni. A legutóbbi pozíciói alapján úgy számolt, hogy 15&nbsp;csomós utazósebességgel december&nbsp;12-én reggel érhet Rio&nbsp;de&nbsp;Janeiróhoz, ugyanaznap este a La&nbsp;Platához avagy december&nbsp;13-án reggel a Falkland-szigetekhez. E három célterület közül a La&nbsp;Plata volt a legforgalmasabb és az élelmiszerkivitel miatt a legfontosabb is, ezért a németek várható felbukkanásának időpontjára időzítve itt vonta össze a hajóraját<ref name="Waters 6. o">Waters 6. o.</ref> a déli szélesség 32°, nyugati hosszúság 47° koordinátán.<ref group="m">Harwood stratégiai elképzeléseire hatással volt egy norvég teherhajó is, amelyik egy éjjel észlelte a nyugati irányba tartó ''Graf&nbsp;Spee''t, amint az a keresőfényeivel gyakorlatozott és rádión jelezte, hogy a német hajó Dél-Amerika felé tart. </ref> Harwood számításai nem voltak pontosak ugyan, mivel a ''Graf&nbsp;Spee'' nem 15, hanem 22&nbsp;csomós sebességgel haladt, viszont egyéb lassító tényezők miatt épp annyival később ért a Harwood által várt térségbe, mint ahogy ő azt várta.<ref>{{cite web|url= https://www.panzerschiffadmiralgrafspee.de/das-gefecht/ |title=VII. Das Gefecht |accessdate=2020-12-29}} (PanzerschiffAdmiralGrafSpee.de)</ref>
A [[Zsebcsatahajó|''Deutschland''-osztályt]] ezért – számolva egy újabb Nagy-Briatanniával vagy Franciaországgal folytatandó háború lehetőségével – nagy hatótávolságot lehetővé tevő dízelmeghajtással látták el, amivel egységei 28,5&nbsp;csomós végsebességet érhettek el.<ref>Koop, Gerhard & Schmolke, Klaus-Peter (2014). Pocket battleships of the Deutschland class : Deutschland/Lützow, Admiral Scheer, Admiral Graf Spee. Barnsley: Seaforth Publishing. {{ISBN|9781848321960}</ref> Ez a sebesség azt jelentette, hogy a nála nagyobb tűzerővel rendelkező csatahajók elől ki tudott térni, a nála könnyebb nehézcirkálókat és könnyűcirkálókat viszont jó eséllyel le tudta küzdeni. Ez alól csak a világháborúból megmaradt három brit csatacirkáló képezett kivételt, valamint a később épült francia csatahajók (illetve a repülőgép-hordozók). A hosszúra nyúló bevetése végén megfelelő karbantartási lehetőségek hiányában az elhasználódott gépei és a hajótest alján jelentkező szennyeződés miatt azonban csak 25&nbsp;csomós sebesség elérésére volt képes.
 
Fő fegyverzetét a versailles-i megkötések által a német hadihajók számára megengedett legnagyobb, 28&nbsp;cm-es űrméretű ágyúk alkották. Mivel a szerződés a német hadihajók vízkiszorítását {{szám|10000|}}&nbsp;tonnában maximalizáltamaximálta, ezért a nagy ágyúkból – még a korlátozás valamelyes túllépésével is – csak 6&nbsp;darabbal (2×3) lehetett felszerelni. Ezzel a nehéztüzérsége jóval erősebb és nagyobb hatótávolságú volt, mint bármelyik nehézcirkálóé. Emellett külön lövegtalpakon nyolc 15&nbsp;cm-es ágyúval is rendelkezett, néggyel-néggyel mindkét oldalán, így egy könnyűcirkáló tűzerejével megegyező másodlagos tüzérséggel is rendelkezett.
 
A hajótest páncélzata viszonylag vékonynak számított, a 60–80&nbsp;mm vastagságú páncélöve gyengébb volt még sok könnyűcirkálóénál is. A fedélzet főbb helyein 40+20&nbsp;mm vastag páncéllemezek védték, ami megegyezett a többi cirkáló esetében is alkalmazott védelemnek. A két lövegtorony védettsége a 85-140&nbsp;mm-es vastagságokkal ezzel szemben kimondottan erős volt. A másodlagos tüzérséget mindössze 10&nbsp;mm vastag lemezek oltalmazták és hátulról nyitottak voltak.<ref>Rövid technikai leíráként lásd pl.: {{cite web|url=http://www.german-navy.de/kriegsmarine/ships/panzerschiffe/admiralgrafspee/tech.html|title=Admiral Graf Spee|accessdate=2021-01-02}}; ill. ''[[Admiral Graf Spee]]'' szócikk</ref>
 
A ''Graf&nbsp;Spee'' számára a portyázások során nagy szolgálatot tett az egyetlen Arado&nbsp;196-os repülőgépe. Helyhiány miatt a hajó nem rendelkezett hangárral, azonbanemiatt decemberviszont a hosszú útra több gépet nem vihetett magával. December elejére a gépnek tönkrement mind az eredeti, mind a póthajtóműve, így a kritikus december&nbsp;13-ai napon Langsdorffnak nem volt lehetősége légi felderítést végrehajtatni és így csak az őrszemek megfigyeléseire hagyatkozhatott. A teljes mértékben ki nem próbált repülőgép utolsó pillanatokban való áthelyezése egyetlen egységként a ''Graf&nbsp;Spee''re így később súlyos hibának bizonyult.<ref>{{cite Hangárweb|url= hiányábanhttps://www.panzerschiffadmiralgrafspee.de/der-operationsauftrag/die-prisen/ a|title=VI. hosszúOperationsauftrag útra/ többDie gépetPrisen nem|accessdate=2021-01-03}} vihetett(PanzerschiffAdmiralGrafSpee.de)</ref> magával.
 
=== A brit oldal ===
[[File:The_Royal_Navy_during_the_Second_World_War_HMS_Ajax_at_Portsmouth_IWM_A_20902.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Matrózok festik le az ''Ajax'' 15 cm-es űrméretű ágyúinak csöveit]]
Harwood mindhárom, a csatában részt vett egységének 32-32,5 csomó volt a névleges végsebessége, amiből legalább 30&nbsp;csomóra mindegyik képes is volt a csata napján. A megviselt ''Graf&nbsp;Spee''vel szemben ez legalább 5&nbsp;csomós sebességi fölényt és jelentős taktikai előnyt jelentett számukra.<ref>Waters (1956) 44. o.</ref> Harwoodnak ugyanakkor a csata napján nem állt rendelkezésére a hajórajának legerősebb egysége, a Falkland-szigeteken karbantartás alatt álló ''Cumberland'' nehézcirkáló.<ref group="m">A ''Cumberland'' távolléte nem feltétlenül jelentett hátrányt a briteknek, mivel ha négy egység áll Harwood rendelkezésére, akkor lehet ezeket két csoportra osztja, melyekben egy-egy nehéz- és könnyűcirkáló van és ezeket távolabb helyezi el egymástól, hogy nagyobb területeket tudjanak biztosítani (pl. Rio ill. La Plata).</ref> Míg ennek a nehéztüzérségét nyolc (4×2), addig a csatában jelenlévő ''Exeter''nek csak hat darab (3×2) 203&nbsp;mm-es ágyú alkotta. Habár az ágyúi miatt a nehézcirkálók közé sorolták, az ''Exeter'' valójában a ''County''-osztályú egységek egy kisebb méretű változata volt.<ref>Marriot 35. o.</ref>
 
A két ''Leander''-osztályú könnyűcirkáló, a Harwood zászlóshajójaként szolgáló ''Ajax'' és az ''Achilles'' egyaránt 8 darab (4×2) 152&nbsp;mm-es ágyúval rendelkezett. Ezenkívül rendelkeztek még 1-1 hidroplánnal és 8-8&nbsp;darab torpedóvető csővel is.<ref>{{cite web|url=https://www.naval-history.net/WW2LGGrafSpee.htm|title=Battle of the River Plate, 13 December 1939 / Ships taking part|accessdate=2021-01-03}}</ref>
 
A brit hajók páncélzata a ''Graf Spee'' 28&nbsp;cm-es ágyúival szemben lényegében nem jelentett védelmet és annak lövedékei bárhol jelentős pusztítást okozhattak. A brit ágyúk közül egyedül az ''Exeter'' hat 203&nbsp;mm-ese volt képes a harci távolságból átütni a ''Graf Spee'' páncélövét, azonban annak fedélzeti páncélzatát nagyobb távolságból akár a könnyűcirkálók 152&nbsp;mm-es lövedékei is képesek lehettek átütni. Mivel Harwood a könnyűcirkálókkal közelebb igyekezett kerülni a ''Graf Spee''hez, így annak létfontosságú részeire csak a nehézcirkáló 203&nbsp;mm-es lövedékei jelentettek igazi veszélyt.
 
A brit hajórajt az ''Olna'', ''Olynthus'' és az ''Orangeleaf'' ellátóhajók (tartályhajók) támogatták a dél-amerikai partok előtti vizeken. Az ''Olynthus''ról az ''Ajax'' és az ''Achilles'' 1939. november&nbsp;22-én, az ''Exeter'' november&nbsp;26-án vételezett üzemanyagot a La Plata déli részén lévő San Borombon-öbölben. Az ''Olynthus'' emellett feladatul kapta a [[Medanos]] és a [[San Antonio-fok]] közötti vizek szemmel tartását a La&nbsp;Platától délre.<ref>{{cite web|url=http://historicalrfa.org/archived-stories68/1023-the-battle-of-the-river-plate-royal-fleet-auxiliary-support|title=The Battle of the River Plate – Fleet Auxiliary Support |accessdate=2021-01-03}} (HistoricalRFA.org)</ref>
 
== A csata ==
[[File:HMNZS Achilles SLV AllanGreen.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|<center>Az ''Achilles'' új-zélandi könnyűcirkáló</center>]]
 
Egy korábban elfogott kereskedelmi hajón a németek olyan navigációs térképeket találtak, mely a brit kereskedelmi hajók számára tartalmazta a La&nbsp;Plata háborús viszonyok közötti megközelítési útvonalát. Langsdorff ezen információ ismeretében jelentős sikerek elérését várta az itteni portyázástól.<ref>{{cite web|url= https://www.panzerschiffadmiralgrafspee.de/der-operationsauftrag/die-prisen/ |title=VI. Operationsauftrag / Die Prisen / Die La Plata-Mündung |accessdate=2021-01-03}} (PanzerschiffAdmiralGrafSpee.de)</ref> Emellett a német flottaparancsnokságtól (a ''Seekriegsleitung''tól) olyan információkat kapott, miszerint ezekben a napokban egy brit konvoj hagyja el a La&nbsp;Platát, melyet várhatólag egyegyetlen hadihajó kísér. Ugyanakkor december&nbsp;4-én a német flottaparancsnokságtól olyan részletes és pontos információkat is kapott, melyben a La&nbsp;Plata előtti brit aktivitás hangsúlyosan ki lett emelve. A jelentésben az is szerepelt, hogy az ''Ajax'', az ''Achilles'', a ''Cumberland'' és az ''Exeter'' a dél-amerikai partoknál járőröznek. December&nbsp;6-án a ''Graf Spee'' utolsó alkalommal vételezett üzemanyagot az ''Altmark''ról, majd a La&nbsp;Plata felé vette az irányt.
<ref>{{cite web|url= http://www.kbismarck.com/graf-spee.html |title=The ''Admiral Graf Spee'' |accessdate=2021-01-03}}</ref>
 
=== A német észlelés ===
Másfelől közrejátszottak a hajók paraméterei, sajátosságai. A ''Graf Spee'' legmagasabban lévő megfigyelőállása a fő felépítmény tetején 28&nbsp;méteres magasságban elhelyezett távmérő optika felett volt, pár méterrel magasabban, mint a brit hajók esetében, ami nagyobb látótávolsággal járt. A ''Graf Spee'' árbócai alig nyúltak a fő felépítmény fölé, így közel abban a magasságban voltak, mint a főoptika, ellenben az ''Exeter''t a feltűnő, {{szám|43|m}} magas árbócai alapján könnyen azonosítani lehetett nagy távolságból is. A nagy azonosítási távolságot a fő felépítmény tetején 28&nbsp;méteres magasságban elhelyezett távmérő optika is segíthette, mellyel a portyázások során {{szám|40|km}}-en túlról is sikerült hajókat vagy kéményfüstjüket észlelni. Összehasonlításként az ''Exeter'' legmagasabban lévő optikája mindössze {{szám|18|m}} magasan volt telepítve és ez az alacsonyabb elhelyezés maximálisan {{szám|37|km}} távolságig való használatot tett lehetővé. (Ezeket a részleteket jól szemléltetik a három hajóosztály makettjei például [https://www.ebay.com/itm/Neptun-1-1250-hunt-of-GRAF-SPEE-RN-cruisers-EXETER-ACHILLES-River-Plate-1939-/264660021993 '''itt'''].) – A német hajó egy ideig lekövette a briteket, hogy megállapíthassa azok haladási irányát és sebességét, majd 8-10 perccel később indult támadásra. A britek csak 10-14 perccel észlelték ezt követően.</ref>
 
A német hajón 06:00-kor szólaltak meg a riadót jelző csengők. Ekkor a ''Graf&nbsp;Spee'' 250&nbsp;tmf-re keletre volt az uruguayi [[Punta del Este|Punta del Estétől]]. A dízelhajtóművek azonnali felpörgetésével Langsdorff megindult az ellenség irányába és 24&nbsp;csomós sebességgel közeledett feléje.<ref>Barnett 84. o.</ref> Ez a döntése – egyes kritikák szerint – súlyos következményekkel járt, mivel ha távolabb tartja magát tőlük, akkor nagy távolságból tüzelve úgy támadhatta volna őket a 28&nbsp;cm-es ágyúkkal, hogy azok nem érhették volna el a kisebb kaliberű ágyúikkal. Másrészről azonban Langsdorff tudatában volt annak, hogy a brit hajók 4–6&nbsp;csomóval gyorsabbak az ''Graf&nbsp;Spee''nél és ezért elméletileg kívül maradhattak volna a lőtávolságán, ha úgy döntenek. Ez utóbbi megfelelt az általánosan a cirkálók számára erősebb ellenféllel szemben követendő taktikai eljárásnak, mely szerint a feladatuk ilyen esetben a célpont jelentése, majd az erősítések beérkezéséig annak szemmel tartása volt. A Harwood által követett támadólagos fellépést tartalmazó doktrína azonban váratlanul érte a németeket.
 
=== A brit észlelés ===
A brit hajóraj december 13-án 05:20-kor 60°-os irányban (kelet-északkelet) 14&nbsp;csomóval haladt a déli szélesség 34°&nbsp;34′ és nyugati hosszúság 48°&nbsp;17′ koordinátákon 390&nbsp;tengeri mérföldre keletre Montevideótól.<ref>{{cite web|url=http://ahoy.tk-jk.net/macslog/TheBattleoftheRiverPlate..html|title=Ahoy - Mac's Web Log - The Battle of the River Plate. 13th. December 1939|website=ahoy.tk-jk.net|accessdate=5 April 2018}}</ref> A brit hajók rádiósai egy összecsapás során előfordulható jelzések leadását gyakorolták a reggeli szürkületben, majd 05:40-kor a készültségi fokuk ismét a szokásos szintre állt vissza. A raj ismét vonalba rendeződött, ''Ajax'', ''Achilles'', ''Exeter'' sorrendben és cikkcakkban kelet-északkeleti irányba haladt 14&nbsp;csomós sebességgel. A Nap a brit jelentés szerint 05:56-kor kelt fel és a felhőtlen, tiszta időben rendkívül jók voltak a látási viszonyok.<ref name="Waters 7. o"/><ref group="m">(Az US Naval Observatory kalkulációi szerint ezen a koordinátán (Ny49.2, D34.6) ennél két perccel később, 05:58-kor volt napfelkelte. (A fenti megfigyelőállásban ez előbb volt megfigyelhető, mint a fedélzeten vagy a parancsnoki hídon.)</ref> Délkeleti irányból enyhe szellő fújt, ugyanebből az irányból alacsony volt a hullámverés.<ref>Waters 8. o.</ref >
 
Brit oldalon elsőként a brit zászlóshajóról észlelte Swanston jelzőőr ''(leading signalman)'' 06:04-kor a felpörgetett dízelmotorok által hirtelen kibocsátott sűrű füstöt és ezt jelentette is a hídnak, de ekkor még nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a hírnek.<ref>Grove 65. o.</ref> Az ''Ajax''on lettek figyelmesek az északkeleti irányban, bal oldalon feltűnt füstre 06:10-kor, majd 06:11-kor az ''Exeter'' vont fel egy zászlójelzést a saját észlelését jelentve ''(Smoke bearing 320 degrees)''. Harwood 06:14-kor utasította Bell kapitányt, hogy az ''Exeter''rel közelítse meg az észlelt gőzöst és amennyiben az egy a La PlatPlata felé tartó brit kereskedelmi hajó, úgy adjon le neki jelzést.<ref>Millington-Drake 179. o. (hivatkozva Pope-ra); ''„Investigate smoke bearing 324 degrees. If this is a British merchantman bound for the Plate due to get into harbour soon, transfer your signal to her.”''</ref><ref group="m">A [https://hmsexeter.co.uk/Battle-of-the-River-Plate.php ''HMS Exeter Association''] csatáról szóló beszámolójában az szerepel, hogy a nehézcirkáló feladata egy üzenet átadása lett volna a kereskedelmi gőzösnek vélt hajónak.; Harwood a jelentésében csak az ''Exeter'' 06:14-kor tett észleléséről tesz jelentést, a saját hajójának tulajdonított 06:10-es észlelést illetve Swanton jelzőőr még azt megelőző 06:04-es észlelését – furcsa módon – nem említi.</ref> Két perccel később Bell így jelzett vissza: ''„Azt hiszem egy zsebcsatahajó az”'' ''("I think it is a pocket-battleship")'', majd elrendelte az „N” betűt jelző zászló felvonását a keresztárbócra, ami az ellenség a láthatáron ''("Enemy in sight")'' jelentéssel bírt.<ref>David Thomas: Battle of the River Plate, in: War Monthly (1977) 3. o.</ref> Az rádióüzenet vételezésével egyidőben már a két könnyűcirkálóról is azonosítani tudták a német hadihajót. A riadó elrendelésekor az ''Achilles''en felvonták az új-zélandi zászlót is.<ref>Waters (1956) 45. o.</ref>
 
=== Az összecsapás ===
A ''Graf&nbsp;Spee'' 07:32-kor nyugatnak fordult és cikkcakkban haladva igyekezett zavarni az ellenség tüzét. 07:36-kor a német hajó délnyugati irányra váltott, hogy teljes sortüzeket lőhessen a britekre. 07:38-ra a távolság {{szám|8000|}}&nbsp;yardra ({{szám|7200|m}}) csökkent mikor tüzet nyitott.<ref>Waters 50. o.</ref> Harwood ekkor kapott olyan információkat, miszerint az ''Ajax'' lőszerkészlete 20%-ára csökkent és a "B" lövegtorony egyik lőszerfelvonójának meghibásodása miatt annak csak egyik lövege – így összesen csak három – harcképes. Mivel a németek továbbra is nagyon pontosan lőttek és a hajójuk sem mutatta jelentősebb sérülések jeleit, Harwood úgy döntött, hogy a nappali harcot beszünteti és csak sötétedés után próbálja ismét megközelíteni őket. Ebből a megfontolásból 07:40-kor – egyidőben az ''Exeter'' visszavonulásával – a két könnyűcirkáló füstfelhőbe burkolta magát és keleti irányba kanyarodva tért ki a német tűz elől. A ''Graf&nbsp;Spee'' egyik utolsó sortüzéből egy lövedék az ''Ajax'' főárbócának csúcsát vitte el és az összes antennáját tönkretette. Ezeket hamarosan rögtönzött antennákkal sikerült helyettesíteni. Harwood előadása szerint az csak később derült ki, hogy a lőszerkészletre vonatkozó jelentés csak az "A" jelű lövegtorony készletére vonatkozott, mely 81&nbsp;percen át folyamatosan tüzelt.<ref>Waters 51. o.</ref>
 
Azzal, hogy az ''Exeter'' kivált a küzdelemből, a két brit könnyűcirkáló pedig közel került hozzá, a ''Graf&nbsp;Spee'' a lényegében sértetlen tüzérségének teljes erejével megsemmisítő csapást mérhetett volna rájuk, ha a kitérő manőverükhöz igazodva próbálja őket a lőtávolságán belül tartani. Ehelyett azonban tovább haladt nyugati irányba.<ref group="m">Langsdorff taktikai lépéseiről von Fischel sorhajókapitány, 1933-1935 között a ''Deutschland'' parancsnoka készített kritikát. Megtalálható itt: {{cite web|url= https://www.panzerschiffadmiralgrafspee.de/x-iii-presse-archiv/ |title=Presse-Archiv / Deutsche Dokumentation |accessdate=2020-12-19}} (PanzerschiffAdmiralGrafSpee.de)</ref> Ez a magatartás meglepően hatott a britek számára. Az ''Achilles'' parancsnoka, Parry kapitány ''(captain)'' később ezt írta:
 
:''„Mind a mai napig nem tudom, hogy az Admiral Graf&nbsp;Spee miért nem rendezett le minket az Ajaxon és az Achillesen miután végzett az Exeterrel.”''<ref>''"To this day I do not know why the "Admiral Graf Spee" did not dispose of us in the "Ajax" and the "Achilles" as soon as she had finished with the "Exeter""''. in:Dudley Pope (1956), ''The Battle of the River Plate'', Chatham Publishing, UK, 1999, {{ISBN|1-86176-089-2}} p. ix.</ref>
A hajó közelében becsapódó lövedékek repeszei számos kisebb méretű lyukat ütöttek a hajótesten, többnyire a vízvonal felett illetve a felépítmény tornyán és tönkretették a fő távmérőt.<ref name="Das Gefecht"/>
 
A német legénységből 36&nbsp;fő esett el és 59&nbsp;sebesült meg. A később az uruguayi kórházban kezelt súlyos sérültek közül később négyen szintén elhunytak.
A német legénységből 36&nbsp;fő esett el és 59&nbsp;sebesült meg. A később az uruguayi kórházban kezelt súlyos sérültek közül később négyen szintén elhunytak. A legénység néhány tagjánál a sárgakeresztes gáz által okozott tünetekhez erősen hasonlítókat figyeltek meg, ami alapján felvetődött a gyanú, hogy a britek gáztartalmú lövedékeket vetettek be. Ezt a feltevést a német propaganda felkapta, de később kiderült, hogy az oltóanyagként használt ardexin okozta a tüneteket. A pontosan még nem ismert vegyi anyag csővezetékeit az egyik találat eltörte és az a tengervízzel érintkezve fejtette ki káros hatásait az itt kárelhárítást végző személyekre.<ref name="Das Gefecht">[https://www.panzerschiffadmiralgrafspee.de/das-gefecht/ Das Gefecht] (PanzerschiffAdmiralGrafSpee.de)</ref> Ennek a kiderülése után a briteket vádoló propagandahadjáratot leállították.<ref name="Das Gefecht"/>
 
 
A német legénységből 36&nbsp;fő esett el és 59&nbsp;sebesült meg. A később az uruguayi kórházban kezelt súlyos sérültek közül később négyen szintén elhunytak. A legénység néhány tagjánál a sárgakeresztes gáz által okozott tünetekhez erősen hasonlítókat figyeltek meg, ami alapján felvetődött a gyanú, hogy a britek gáztartalmú lövedékeket vetettek be. Ezt a feltevést a német propaganda felkapta, de később kiderült, hogy az oltóanyagként használt ardexin okozta a tüneteket. A pontosan még nem ismert tulajdonságokkal bíró vegyi anyag csővezetékeit az egyik találat eltörte és az a tengervízzel érintkezve fejtette ki káros hatásait az itt kárelhárítást végző személyekre.<ref name="Das Gefecht">[https://www.panzerschiffadmiralgrafspee.de/das-gefecht/ Das Gefecht] (PanzerschiffAdmiralGrafSpee.de)</ref> Ennek a kiderülése után a briteket vádoló propagandahadjáratot leállították.<ref name="Das Gefecht"/>
 
== A „követés” ==
Az alábbi rész Herrmann von Fischel altengernagynak az ütközettel kapcsolatos értékelését tartalmazza, mely közel fél évvel az események után született. A szerző volt a ''Graf Spee'' testvérhajójának, a [[Lützow (zsebcsatahajó)|''Deutschland'']]nak az első parancsnoka 1933-1935 között.
 
A tanulmány természetesen nagy hangsúlyt fektet a harc során német részről elkövetett taktikai hibák okaira és azoknak az esetlegesen a haditengerészet előírásaiban megfogalmazott irányelvekre való visszavezethetőségére, melyek alapján ajánlásokat fogalmaz meg ezek módosítására. Az írás forrása:
 
 
*{{fordítás|de|Admiral Graf Spee|oldid= 191880478}}
 
== IrodalomForrások ==
*{{cite web|url= https://www.panzerschiffadmiralgrafspee.de/ |title=Panzerschiff "Admiral Graf Spee" |accessdate=14-12-2020}} (Klaus Neumann privát weboldala, rengeteg korabeli dokumentummal, beszámolóval, jelentésekkel)
*{{cite web|url=https://web.archive.org/web/20041221122338/http://www.rnzncomms.net.nz/jackharker/achillesHMSO.html|title=The Battle of the River Plate|location= London |year= 1940|accessdate=2020-12-14}} (Hivatalos HMSO jelentés)
*{{cite book |last= Pope|first= Dudley |authorlink= |url= |title= ''The Battle of the Plate'' |others= |location= UK |publisher= Chatham Publishing |year=1999 |isbn= 1-86176-089-2|oclc=}}
*{{cite book | last = Grove | first = Eric | title = The price of disobedience : the battle of the River Plate reconsidered | publisher = Sutton | location = Stroud | year = 2000 | isbn = 0750909277 }}
* Marriott, Leo. ''Treaty Cruisers: The first international warship building competition''. Pen & Sword Maritime, Barnsley, 2005. {{ISBN|1-84415-188-3}}
 
'''Külső linkek'''
*{{cite web|url= https://www.thewarillustrated.info/17/i-was-there-we-were-prisoners-on-the-graf-spee.asp |title= I Was There! – We Were Prisoners On the 'Graf Spee'|accessdate=21-12-2019}} (az ütközet a ''Graf Spee'' fedélzetén lévő brit fogvatartottak beszámolói alapján, The War Illustrated Vol. 1., 1939. december 29., 541-542. o.)
*{{cite web|url= http://orlopdeck.net/BRP/Battle_of_the_River_Plate_timeline.html |title= A Chronology of the Battle of the River Plate |accessdate=18-12-2020}}
*{{cite web|url= https://www.navyhistory.org.au/hms-exeter-at-the-battle-of-river-plate/ |title= HMS Exeter at the Battle of River Plate)|accessdate=18-12-2020}} (R. Atwill hadnagy visszaemlékezése, publikálva: 1977; Naval Historical Society of Australia)
*{{cite web|url= https://www.bbc.co.uk/history/ww2peopleswar/stories/15/a5776815.shtml |title= HMS Exeter - a Royal Marine’s Story |accessdate=18-12-2020}} (Aidan Toase visszaemlékezése, BBC – WW2 People’s War)
 
*{{Cite book|last=Churchill|first=Winston|title=The Second World War: The Gathering Storm|publisher =Houghton Mifflin Company|year=1948|edition=1st|volume=I}}
*{{cite book |last=Woodman |first=Richard |authorlink= |url= https://books.google.hu/books?id=z7fNDwAAQBAJ&pg=PP1&dq=angus+konstam+the+battle+of+the+river+plate&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwiTiY-2rc7tAhUxi8MKHZusDyQQ6AEwAXoECA4QAg#v=onepage&q=angus%20konstam%20the%20battle%20of%20the%20river%20plate&f=false|title= The Battle of the River Plate: A Grand Delusion |others= |location=Barnsley|publisher= Pen & Sword Military |year=2008 |isbn= 9781844156894|oclc=}}
*{{cite book |last= Kaack |first= Hans-Jürgen |authorlink= |url= |title= Kapitän zur See Hans LangsdorfLangsdorff |others= Der letzte Kommandant des Panzerschiffs Admiral Graf Spee. Eine Biographie|location= Paderborn|publisher= Brill Deutschland GmbH |year=2019 |isbn= 9783506702623|oclc=}}
 
{{Nemzetközi katalógusok}}