„Papírméret” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Seba (vitalap | szerkesztései) a →Előnyei: Direktlink |
→Nemzetközi ívméret szabványok: kékítés |
||
18. sor:
A B1 mérete az A0 és az A1 között van nagyjából félúton. A C sorozat, melyet az ISO 269 definiál, az azonos számú A és B között van félúton. A C0 ezáltal valamivel nagyobb, mint az A0, a B0 mérete pedig a C0 méretét is meghaladja valamivel. Ez borítékolás szempontjából is előnyös. Például egy levél, melyet A4-es lapra írtak, belefér egy C4-es borítékba, amely viszont egy B4-esbe illeszthető.
Ezt a nemzetközi szabványt '''ISO 216'''-nak hívják. Az ISO-féle papírméretek mind közös [[Képarány|oldalarány]]on alapulnak: '''<math>1:\sqrt{2}</math>,''' vagyis kb. az 1 : 1,4142 arányon. Ennek az aránynak az előnye az, hogy az eredeti ívet akárhányszor is hajtják félbe, az megőrzi oldalainak eredeti arányát. Ez az arány az átméretezést is lehetővé teszi anélkül, hogy a lap tördelése, kinézete változna. Az A4-es lap például A3-asra nagyítható, mialatt az eredeti anyag arányait pontosan megőrzi. Azokban az országokban, ahol az ISO 216-ot használják, az irodai másológépek egyik fiókját gyakran A4-es, a másikat A3-as papírral töltik meg, s egy A4-es oldalt többnyire egyszerűen (például egyetlen gomb megnyomásával) fel lehet nagyítani A3-asra, vagy egy A3-ast lekicsinyíteni.
A papírok oldalarányának meghatározására megfelelőbb a milliméterben való mérés, mint a könyvméreteknél szokásos, kevésbé pontos centiméter. Van azonban egy olyan tűréshatár, hogy a 150 mm-nél rövidebb papírhossz esetén plusz-mínusz 1,5 mm elfogadható, alkalmazható rá a méretmegjelölés. A 150 és 600 mm közti hosszúságnál plusz-mínusz 2 mm-t engednek, a 600 mm-nél hosszabbaknál pedig plusz-mínusz 3 mm-t fogadnak el.
{| class="wikitable"
|+ ISO/DIN-papírméretek ([[
!rowspan="2"| Méret
!colspan="3"| A
| |||