„Rejtő Jenő” változatai közötti eltérés

25 bájt törölve ,  9 hónappal ezelőtt
Nepos0475, egyértelműsítő lapokra nem linkelünk, sőt az odamutató linkeket javítjuk (kivételt képez ez alól a más-sabloncsaládban történő alkalmazás)!
(→‎Komoly szándékok: nyugati kalandozás, lapkiadás, esszéisztikus útirajz: A Wikipédia állásfoglalása szerint múltban történt események leírására múltat használunk a cikkekben)
(Nepos0475, egyértelműsítő lapokra nem linkelünk, sőt az odamutató linkeket javítjuk (kivételt képez ez alól a más-sabloncsaládban történő alkalmazás)!)
'''Rejtő Jenő''' (született ''Reich'', írói álnevei: ''P. Howard, Gibson Lavery)'' ([[Budapest]], [[Budapest VII. kerülete|Erzsébetváros]], [[1905]]. [[március 29.]]<ref>Születése bejegyezve a Budapest VII. ker. polgári születési akv. 976/1905. folyószáma alatt; hasonmásban közreadva (Budapest Főváros Levéltára): ''Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet''; PIM–Infopoly, Bp., 2015, 333. old.</ref> – [[Jevdakovo]]{{wd|Q4172892}}, [[Kamenkai járás (Voronyezsi terület)|Kamenkai járás]], [[Voronyezsi terület]], oroszországi megszállt övezet, [[Szovjetunió]], [[1943]]. [[január 1.]]) [[magyarok|magyar]] író, kabaré- és színpadi szerző, filmíró, a magyar szórakoztató irodalom népszerű képviselője és megújítója.
 
Legismertebb művei látszatra [[Ponyvaregény (egyértelműsítő lap)Ponyvairodalom|ponyvaregények]], azonban életművét ma már nagyra értékelik. Kamaszkorában verseket írt (ezeket nem publikálta), majd 1928-tól komor hangulatú novellákat adott közre a napisajtóban. Az 1930-as évek elején kabarédarabokkal és bohózatokkal jelentkezett a pesti színpadokon. Ezzel egyidőben füzetes ponyvákat, majd operetteket, végül – részben külföldi utazásai során szerzett élményeire támaszkodva – kalandregényeket alkotott. Sajátos stílusát egyéni, groteszk, nyelvi humor és „váratlan abszurd fordulatok, szürreális, gyakran kispolgári figurák és a társadalom fanyar humorba csomagolt kritikája”<ref>{{Cite web|url=http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1905_marcius_29_rejto_jeno_szuletese|title=1905. március 29. Rejtő Jenő születése|accessdate=2016-09-01|work=www.rubicon.hu}}</ref> jellemezte. Legnagyobb sikereit P. Howard álnéven írott ponyvaparódiáival aratta, olvasottsága<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/html/vgi/kereses/kereses.phtml?tip=siker|title=Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) / Hungarian Electronic Library|accessdate=2016-09-01|work=mek.oszk.hu}}</ref> a Kádár-korban [[Jókai Mór]]éval vetekedett. A [[Budapest|pesti]] művészi élet ismert alakja volt, barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például [[Karinthy Frigyes]]hez, [[Kabos Gyula|Kabos Gyulához]], [[Salamon Béla|Salamon Bélához]], [[Latabár Kálmán (színművész, 1902–1970)|Latabár Kálmánhoz]] is.<ref>{{CitWeb |url=http://konyves.blog.hu/2013/01/01/hetven_eve_halt_meg_rejto_jeno?utm_source=cimlap&utm_medium=link&utm_content=2013_01_02&utm_campaign=index |tit=Hetven éve halt meg Rejtő Jenő |aut= |aut2= |ann=2013 |accd=2017-2-7 |red=Könyves Blog |loc=}}</ref>
 
Miután kivezényelték a [[Don|Don-kanyarba]], 37 éves korában [[munkaszolgálat]]osként halt meg/tűnt el a Szovjetunió területén.