„Budapest” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát Horvathdusan1990 (vita) szerkesztéséről 12akd szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
1. sor:
{{egyért2|Magyarország fővárosáról|Budapest (egyértelműsítő lap)}}
{{Magyar település infobox
| név = Budapest
| kép = Montage of Budapest.jpg
| képaláírás = Fentről, balról jobbra: a [[Szent István-bazilika]], a [[Szabadság-szobor (Budapest)|Szabadság-szobor]], a [[Hősök tere]], a [[Halászbástya]], az [[Országház]] és a [[Széchenyi lánchíd|Lánchíd]]
| becenév = Európa szíve, a Duna királynője,<ref>{{cite web |url=https://moly.hu/konyvek/szaraz-miklos-gyorgy-budapest-a-duna-kiralynoje |title=Budapest, a Duna királynője |accessdate=2017-06-18 | publisher=moly.hu}}</ref> a Duna gyöngye,<ref>{{cite web |url=http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/budapest_gyujtemeny/kiallitasok/?article_hid=11548 |title=Budapest, a Duna gyöngye Magyarország fővárosa a két világháború között |accessdate=2017-06-18 |date=2011-06-22 | publisher=fszek.hu}}</ref> a szabadság fővárosa, a termálfürdők fővárosa, Kelet-Európa Párizsa
| régió = Közép-Magyarország
| rang = [[főváros]]
21. sor:
'''Budapest'''<ref>({{latinul|Budapestinum}}, {{németül|Budapest}} vagy ''Ofenpest''{{cite web|title=Budapest - Ofenpest|publisher=Ars-Vivendi - Budapest|url=http://www.ars-vivendi.gallery/k-k-monarchie-pannonien/budapest-ofenpest/|accessdate=2015-05-16|language=német|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150630100048/http://www.ars-vivendi.gallery/k-k-monarchie-pannonien/budapest-ofenpest/|archivedate=2015-06-30}}, [[szlovák nyelv|szlovákul]] és [[cseh nyelv|csehül]] ''Budapešť'', {{románul|Budapesta}}, [[szlovén nyelv|szlovénül]] és [[horvát nyelv|horvátul]] ''Budimpešta'', [[orosz nyelv|oroszul]] és [[ukrán nyelv|ukránul]] ''Будапешт'', [[szerb nyelv|szerbül (cirill)]] ''Будимпешта'', {{lengyelül|Budapeszt}}, [[jiddis nyelv|jiddisül]] ''בודאפעשט'' és {{örményül|Բուդապեշտ}})</ref> [[Magyarország]] [[főváros]]a, egyben [[Magyarország városai|legnagyobb és legnépesebb városa]], az [[Európai Unió]] [[Az Európai Unió legnépesebb városai|legnépesebb városai]] közé tartozik. Budapest az ország [[politika]]i, [[Kultúra|kulturális]], [[Kereskedelem|kereskedelmi]], [[ipar]]i és [[közlekedés]]i központja. Emellett [[Pest megye]] székhelye is, de nem része annak. [[2017]]-ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 (elővárosokkal együtt pedig a 2,5) millió főt. A város lakossága [[1989]]-ben volt a legnagyobb, az akkori lélekszám 2,1 millió fő volt, és az ezt követő [[szuburbanizáció]] után is megmaradt az ország legnépesebb városának. A város területe mintegy 525 négyzetkilométer, ebben a tekintetben is [[Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint|első az ország települései között]].
 
[[Budapest története]] a [[kelták]]ig nyúlik vissza, mivel a [[város]] eredetileg kelta település volt. A [[Ókori Róma|rómaiak]] által létrehozott, a [[Duna|Danubius folyó]] jobb partján fekvő ''[[Aquincum (történelmi település)|Aquincum]]'' és a bal parti ''[[Contra-Aquincum]]'' volt [[Pannonia (provincia)|Pannonia Inferior provincia]] egyikszékhelye. legnagyobbA városa[[magyarok]] a [[9. század]]ban érkeztek erre a területre. Az első általuk létrehozott települést a [[mongolok]] [[1241]] és [[1242]] között, a [[tatárjárás]] során teljesen kifosztották és elpusztították. A [[15. század]]ban a helyreállított város lett a magyarországi [[Reneszánsz|reneszánsz humanizmus]] központja. Ezt követően százötven évnyi [[török hódoltság]] lett a sorsa, és csak a [[18. század|18]]-[[19. század]]ban tudott újra fejlődni, ezt fokozta, hogy a [[kiegyezés]]t követően [[Bécs]] mellett az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] fővárosa volt. [[1873]]-ban egyesítették [[Buda (történelmi település)|Budát]], [[Pest (történelmi település)|Pestet]] és [[Óbuda (városrész)|Óbudát]], ekkor jött létre ''Budapest''. Ebben az időben épültek a város leghíresebb épületei, és ekkor nőtte ki magát [[világváros]]sá. [[1950]]-ben újabb szomszédos településeket csatoltak hozzá.
 
A [[magyarok]] a [[9. század]]ban érkeztek erre a területre. Az első általuk létrehozott települést a [[mongolok]] [[1241]] és [[1242]] között, a [[tatárjárás]] során teljesen kifosztották és elpusztították. A [[15. század]]ban a helyreállított város lett a magyarországi [[Reneszánsz|reneszánsz humanizmus]] központja. Ezt követően százötven évnyi [[török hódoltság]] lett a sorsa, és csak a [[18. század|18]]-[[19. század]]ban tudott újra fejlődni, ezt fokozta, hogy a [[kiegyezés]]t követően [[Bécs]] mellett az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] fővárosa volt. [[1873]]-ban egyesítették [[Buda (történelmi település)|Budát]], [[Pest (történelmi település)|Pestet]] és [[Óbuda (városrész)|Óbudát]], ekkor jött létre ''Budapest''. Ebben az időben épültek a város leghíresebb épületei, és ekkor nőtte ki magát [[világváros]]sá. [[1950]]-ben újabb szomszédos településeket csatoltak hozzá.
 
Budapesten több [[Budapest világörökségi helyszínei|világörökségi helyszín]] is található, többek között a [[Duna|Duna-part látképe]], a [[Budai Várnegyed]], az [[Andrássy út]], a [[Hősök tere]] és a [[M1-es metróvonal|Millenniumi Földalatti Vasút]], a világ első villamos hajtású, egyben Európa második földalatti vasútja a [[Metropolitan Railway|londoni]] után. Turisztikailag jelentősek még a város [[Budapest Duna-hídjai|Duna-hídjai]], valamint [[Budapest gyógyfürdői|gyógyfürdői]], mivel Budapest a világ legtöbb [[gyógyfürdő]]vel rendelkező [[főváros]]a. Itt található még a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, [[Európa]] legnagyobb [[Zsinagóga|zsinagógája]] (a [[Dohány utcai zsinagóga|Dohány utcai]]), valamint a magyar [[Országház]] is, amely a világ harmadik legnagyobb [[parlament]]i épülete.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest