„Friedrich Engels” változatai közötti eltérés

869 bájt hozzáadva ,  6 hónappal ezelőtt
====A ''Deutsche Brüsseler Zeitung''====
Engels és Marx egyre nagyobb szükségét érezték egy saját lapnak, melyben nézeteiket szabadon kifejthetik. Több sikertelen lapalpítási kísérlet után egyre nagyobb érdeklődést tanúsítottak az 1847 januárjától megjelenő ''Deutsche Brüsseler Zeitung'' iránt, amely közölte hozzájuk közel álló személyek cikkeit. Közreműködésük a néhányszáz példányban nyomtatott újságban az év tavaszán kezdődött. Marx először április 8-án publikálta az „igazi szocialista” Karl Grün ellen irányuló nyilatkozatát, míg Engels egy [[IV. Frigyes Vilmos porosz király|IV. Frigyes Vilmos porosz királyról]] készített karikatúrájával mutatkozott be az újságban, mely nagy sikert aratott, a német, a brit és a belga sajtó is felfigyelt rá. Engels és Marx megállapodást kötöttek a lap kiadójával, Adalbert von Bornstedttel, – aki a lap nehéz anyagi helyzete miatt igyekezett nevesebb személyeket megnyerni, – s így állandó munkatársai, szinte társszerkesztői lettek az újságnak. Rendszeres közreműködésükkel új életet vittek a kiadványba, következetesen demokratikus, kommunista lappá, a Kommunisták Szövetsége nem hivatalos orgánumává változtatták.{{refhely|Iljicsov 1974|105–106. old.}}{{jegyzet*|Engels legfontosabb írásai a lapban: „Német szocializmus versben és prózában”{{refhely|MEM 4|195–235. old.}}, „A kommunisták és Karl Heinzen”{{refhely|MEM 4|298–313. old.}}, „Louis Blanc beszéde a dijoni banketten”{{refhely|MEM 4|405–407. old.}}, „Az 1847-es év mozgalmai”{{refhely|MEM 4|471–479. old.}}, „A vég kezdete Ausztriában”{{refhely|MEM 4|480–486. old.}}, „Három új alkotmány”{{refhely|MEM 4|491–495. old.}} }}
 
Engels 1847. október közepétől Párizsban tartózkodott. Találkozott, s fontos megbeszélést folytatott a kispolgári szocialista Louis Blanc-nal, aki Alexandre Ledru-Rollin és Ferdinand Flocon társaságában az úgynevezett szocialista-demokrata párt vezetője volt, amely küzdött az általános választójogért, a demokratikus és szociális köztársaság megteremtéséért. Hamarosan jó kapcsolatot létesített a párt „Réforme” című lapjának főszerkesztőjével, Floconnal, s a lap állandó munkatársává vált. Ezen időszak alatt figyelemmel kísérte a politikai válság fokozódását az országban, s számos írásában ismertette az eseményeket. Ezen cikkeinek egyik leglényegesebb gondolata, hogy Franciaországban forradalom közeledik, amely nagy hatással lesz egész Európára.{{refhely|Iljicsov 1974|109–111. old.}}
 
====A ''Kommunisták Szövetsége'' második kongresszusa====