„1848. februári forradalom” változatai közötti eltérés

a („1848. februári forradalom” levédve: Sorozatos vandalizmus ([Szerkesztés=automatikusan megerősített szerkesztők számára] (lejár: 2020. december 13., 17:55 (UTC)) [Átnevezés=automatikusan megerősített szerkesztők számára] (lejár: 2020. december 13., 17:55 (UTC))))
[[Február 24.|Február 24-én]] Lajos Fülöp kétségbeesetten próbálta megmenteni a [[I. Lajos Fülöp francia király#A franciák királya|júliusi monarchiát]]. Először [[Adolphe Thiers]]-t, Guizot ellenfelét kívánta megbízni új kormány alakításával. Miután ő örült, hogy el tudott menekülni a fenyegető tömeg elől és nem vállalta el a megbízatást, a katonaságot vezető [[Thomas Robert Bugeaud]] tábornok pedig a felkelők mellé álló Nemzeti Gárda ellenében és katonáinak alacsony moráljának tudatában nem akart harcba bocsátkozni, az uralkodó lemondott a trónról kilencéves unokája javára. Ez azonban már túl késő volt, a köztársaságiak ezt nem fogadták el.<ref name = "H17-19"/> A tüntetők elfoglalták a királyi palotát, a király csak nagy nehézségek árán tudott elmenekülni. A palota bútorait kidobálták az ablakon, a trónt pedig elégették a főtéren.<ref name = "történelem5"/>
 
A törvényhozás épületébe is behatoltak a tüntetők, ahol a köztársaság kikiáltását és ideiglenes kormány megalakítását követelték. [[Alphonse de Lamartine]] egy hétfős listát fogadtatott el a képviselőkkel és a tüntetőkkel, amin szerepelt ő is és a köztársasági [[Alexandre August Ledru-Rollin]].<ref name = "H17-19"/> Innen a városházára vonultak, ahol a tömeg követelésére felvették a kormányba a [[Louis Blanc]]-t,<ref name = "H17-19"/> és [[Alexandre Martin]]t a munkások képviselőit,<ref name = "történelem5"/> valamint a ''„La Réforme”'' és a ''„La National”'' lapok főszerkesztőit.<ref name = "H17-19"/> Bár Lamartine először meg akarta kérdezni a vidék véleményét is erről, a tömeg nyomására végül kikiáltották a köztársaságot. Ezt másnap újabb nyilatkozatban erősítette meg.<ref name = "H17-19"/>
 
== Következmények ==