„Glükóz” változatai közötti eltérés

A D-glükóznak könnyen előállítható a két anomerje (α-<small>D</small>-glükóz, β-<small>D</small>-glükóz) külön-külön: vizes oldatból az α, [[piridin]]ből a β módosulat kristályosodik ki. Ha aA tiszta α-, vagy a tiszta β-módosulatot vízben feloldva az tapasztalható, hogy az oldat forgatóképessége változik: az α-anomer oldatának a kezdeti optikai forgatóképessége (+112°) az egyensúlyi oldatnak megfelelő +52,7°-ra csökken, a β -anomer oldatának kezdeti +18,7°-os optikai forgatóképessége +52,7°-ra növekszik. Az optikai forgatóképességnek ezt a változását mutarotációnak nevezzük. Ennek az a magyarázata, hogy a glükóz két módosulata könnyen át tud alakulni egymásba, és az átalakulások következtében egy egyensúlyi elegy alakul ki.