Wikipédia

„Cunami” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
A cunami (szeizmikus árhullám) szinonímájaként gyakran használják teljesen különböző természeti jelenségek elnevezését (pl. szökőár - ez árapály-jelenség, óriáshullám - nyílt tengeren haladó magas hullámok), így volt ez ebben a szócikkben is, ezeket javítottam. A javítás alapja Czelnai Rudolf 1999-ben megjelent A világóceán című könyvének 114-116. oldalán található leírás.
4. sor:
[[Fájl:Tsunami-kueste.01.vm.jpg|jobbra|bélyegkép|263px|A cunami partot érésének sematikus ábrázolása]]
 
A '''szökőár''' vagy '''cunami''' ({{japánul|津波}}, szó szerinti jelentése: „cu”: kikötő, „nami”: hullám, vagyis ''kikötői hullám'') japán eredetű kifejezés. A szeizmikus árhullámot jelöli, magyarulés nem tévesztendő össze az ''óriáshullám''nakmal, is hívják. Néhavagy helytelenüla ''árhullám[[szökőár]]''nakral, nevezikmelyek mind más természeti jelenségek<ref>{{Cite book |last=Czelnai |first=Rudolf |title=A világóceán |origdate=1999 |publisher=Vincze Kiadó Kft. |isbn=9639191511 |page=114-116}}</ref>. Az egyik legpusztítóbb természeti katasztrófa, ám igen ritkán fordul elő, és még ritkábban szed áldozatokat, bár ha magas szökőárcunami éri el a partokat, hatalmas pusztításra képes. A közelmúltban a [[2004-es indiai-óceáni cunami]] és a [[2011-es tóhokui földrengés és cunami]] volt a legpusztítóbb.
 
== Keletkezése, mechanizmusa ==
12. sor:
Túlnyomó részt kétféle módon keletkezhet: tenger alatti földrengés, ún. [[tengerrengés]] (ami a tengerfenék alatt kevesebb mint 50&nbsp;méter mélységben következik be, és legalább 6,5 erősségű) (az esetek 86%-ban) vagy szintén tenger alatti [[Tűzhányó|vulkánkitörések]] (14%), illetve kisebb arányban tenger alatti vagy parti [[földcsuszamlás]]ok is okozhatják. Általában törési síkok mellett keletkezik, ahol nagy tömegátrendeződés zajlott le. Ha a tengerfenék megemelkedik vagy lesüllyed, az hatással van a felette elhelyezkedő víztömegre is. A terület felett gyűrű alakú [[hullám]] keletkezik, ami a tengerfenéken körkörösen szétterjed. A rezgés [[hullámhossz]]a 100 – 200&nbsp;km közötti, [[amplitúdó]]ja mindössze 0,5 méter körüli. A hullámok [[periódusidő|periódusideje]] 5 perctől 1 óráig terjedhet.
 
Mindezek miatt a nyílt tengeren haladó cunamiszeizmikus árhullám legtöbbször alig észrevehető, bár rendkívül gyorsan terjed (800–1000&nbsp;km/h). Ahogy azonban közeledik a parthoz, sebessége egyre csökken, míg a hullámnak a tengerfenékkel érintkező része a megnövekvő súrlódás miatt lelassul, egyensúlyát elveszti, aszimmetrikussá válik. Ekkor keletkezik a rettegett óriáshullám, a cunami, ami a part közelében 10-15 perc alatt eléri a 15-30 méteres magasságot. Minél meredekebb a partfal, minél erősebb volt a rengés, annál nagyobb lesz a hullám magassága, ami akár 60 m is lehet. Főleg öblökben, tengerszorosokban, folyótorkolatoknál erősödhet fel, mivel ezeknek hullámcsapda szerepe van. Az eddig megfigyelt legmagasabb, 63 méteres cunamihullám a [[Kamcsatka-félsziget]] partjait érte el. A legmagasabb lefényképezett óriáshullámcunami 12 méter magas volt. A legmagasabb bizonyított szökőárcunami meghaladta az 500 méteres magasságot egy alaszkai fjordban ([[Lituya-öböl]]), ahol a partoldal leszakadása indította el a hullámot.
 
Bizonyos esetekben, mielőtt a víz kicsapódna a partra, először visszahúzódik a tenger felé, mintha [[apály]] lenne. Mivel általában nem egyetlen hullám érkezik, tanácsos egy magasabb helyen megvárni a hullámok közötti, néha több órára elnyúló időszakot. Nagyobb cunami akár napokig is eltarthat, ezalatt több hullám éri el a partot.
27. sor:
* [[Szantorini|Théra]] vulkáni kúpjának összeomlása, amely eltörölte a [[minószi civilizáció]]t (ókor)
* [[1755]], [[Lisszabon]]: a város jó része megsemmisült a cunamiban, majd az azt követő tűzvészben.
* [[1883]], [[Jáva]] és [[Szumátra]]: a [[Krakatau]] vulkán által okozott szökőárbancunamiban 36&nbsp;000 embert halt meg.
* [[1896]], [[Japán]]: A szárazföldtől 30 kilométerre lévő halászok semmit sem vettek észre a cunamiból, mely 28 000 embert ölt meg a szigeten.
* [[1923]], [[Tokió]]: a földrengés és a cunamik miatt kb. 140&nbsp;000 lakos esett áldozatul a katasztrófának.
* [[1962]], [[Hamburgi szökőár]] (ez vihardagály és nem cunami volt)
* [[1964]], [[Kalifornia]], [[Crescent City]]: a város elpusztult.
* [[2004]]. [[december 26.]]: az [[Indonézia]] partjainál bekövetkezett 9-es erősségű tengerrengés, majd az azt követő [[2004-es indiai-óceáni szökőár|2004-es indiai-óceáni cunami]] a történelem egyik legnagyobb katasztrófáját okozta. A délkelet-ázsiai térségben kb. 300&nbsp;000 ember vesztette életét.
* [[2011]]. [[március 11.]]: [[Japán]] északkeleti partvidékéhez közel bekövetkezett 9,0-s erősségű [[2011-es szendai földrengés|tengerrengést]] szökőárcunami követte.<ref>{{cite news|url=https://index.hu/bulvar/2011/03/11/8_8-es_foldrenges_cunami_japanban/|title=8,8-as földrengés, cunami Japánban|date=2011-03-11|publisher=[[Index.hu|Index]]|accessdate=2011-03-12}}{{Halott link|url=https://index.hu/bulvar/2011/03/11/8_8-es_foldrenges_cunami_japanban/ |date=2018-08 }}</ref>
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Cunami”