„Jak–3” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
22. sor:
A [[Jak–1|Jak–1M]]-nél a szárnyméretek csökkentek, az orrban elhelyezett olajhűtőt két kisebb, immáron a szárnyakban elhelyezett hűtő váltotta fel, a törzs hátsó részét lerövidítették és egy részből álló, jó kilátást biztosító kabintetővel látták el, valamint több kisebb változást is eszközöltek, melyeknek eredményeként megszületett a fentebb említett képességekkel bíró korszerű vadászrepülőgép. A modellt tovább finomítva a gép testét több rétegben vastag viaszborítással látták el. A típust Klimov VK–105PF, Klimov VK–105PF–2 valamint Klimov VK–107A motorokkal szerelték. Az [[1945]]-ös években kísérletek folytattak a vegyes üzemű meghajtás kialakítására. A vegyes üzemű meghajtás kísérletei során a Jak–3 modelleket VK–105 motorral és Glusko RD–1 folyékony hajtóanyagú rakétahajtóművel látták el, az eredmény a 782 km/h sebesség elérése lett. A kísérleti típus a ''Jak–3ZSRD'' jelölést kapta ám sorozatgyártásra sosem került a gázturbinás sugárhajtóművek térhódítása miatt.
A típus azonban nem volt tökéletes, ugyanis néhány órás üzemidőre méretezték, főleg a Hispano-Suiza motor alapján készült Klimov motorral voltak problémák (a ''Bf 109'' átlagos élettartama 9,5 óra volt). Néhány órás üzemszünet alatt a motor olajnyomása kritikus szintre csökkent („elejtette” a kenőolajat), ezért újraindítás után a motor egy időre kenés nélkül maradt, ha kézi szivattyúval nem létesítettek az olajrendszerben túlnyomást. A Szovjetunióban a háború után
== Tűzkeresztség ==
| |||