„Katolikus karizmatikus megújulás” változatai közötti eltérés

Hagyományos katolikus szempontból több súlyos aggály is fölmerül a "katolikus" karizmatikusság kapcsán. A kézrátétel és egyéb karizmatikus praktikák nyomán létrejövő érzés -mint minden érzés- szubjektív, megbízhatatlan. Annak vágya, hogy érezzük a kegyelem működését (amely önmagában nem érzékelhető) annyit tesz, mint kitenni magunkat ama veszélynek, hogy összekeverjük a hitet a ''vallásos érzéssel'' (mint teszik a [[Modernizmus (római katolikus)|modernisták]]), az isteni sugallatot a ''képzelettel'', a remény teológiai fogalmát az ''optimizmussal'', a kegyelem állapotában élést [[pszichológia]]i ''jól-léttel (well-being)''. Érdemes megmelíteni, hogy a pszichológia (illetve a pszichologizálás) fontos szerepet tölt be a karizmatikus közösségekben.<ref>[https://gloria.tv/post/ExRoNB3StPi92e26NHRzb4FwP Matthias Gaudron: Catechism of the Crisis in the Church.] Kindle Edition, 271 pages Published February 21st 2012 by Angelus Press [https://www.goodreads.com/en/book/show/21186986-the-catechism-of-the-crisis-in-the-church Goodreads.hu]</ref> Maguk a karizmatikusok nem igazán tudják megmagyarázni a “[[Karizmatikus_kereszténység#Lélek-keresztség_(Szent_Szellem_keresztség)|Lélek keresztségét]]”. [[Szentség]] nem lehet, mivel Jézus csak hét szentséget rendelt el. Ezért ők ezt a "megtérés eszközének" látják, a [[keresztség]] és a [[bérmálás]] "reaktivációjának", vagy csak egy "vallásos élménynek". De ezek egyike sem magyarázhatja azt, hogy mit eredményez ez a szertartás, mely szentségként látszik működni.<ref>Gaudron, i.m.</ref> A szentségek egy olyan kegyelmet közvetítenek, amely nem érzékelhető (a hitben hagynak meg minket, azt erősítik, ha éreznénk, az már tudás lenne), míg eme "szertartás" Isten működését érezteti. Vagyis úgy lehet leírni, hogy ez a [[szentség]]ek ''karikatúrája'' (kigúnyolása), amely nem Isten [[Kegyelem (vallás)|kegyelmét]], hanem e kegyelem érzékelhető ''illúzióját'' (káprázatát) adja. Az ördögnek hatalmában áll azokban, akik az isteni működést fizikailag akarják megtapasztalni, ezt az illúziót fölkelteni.<ref>Gaudron, i.m.</ref> Akik e szartartásokban részt vesznek, megnyitják magukat, kiteszik magukat az ördögi befolyás veszélyének, ami különbözik a tényleges ördögi megszállottságtól, de előszobája annak. Amint véget ér az "érzés" és a dolog nem működik tovább, sokan elhagyják a katolikus, vagy akár keresztény hitet teljes egészében.<ref>"Azok akik a lélek keresztségét megkapják, nem emiatt vannak ördögtől megszállva, vagy akár halálos bűntől terheltek (mivel egyfajta tudatlanságból teszik amit tesznek). De mindazonáltal megnyitják magukat a démoni befolyásnak amely egy illúziót hoz létre bennük, és az a veszély fenyegeti őket, hogy a lelki életük hamis lesz, ők pedig vakok az Egyház válságát, valamint a saját személyes kötelességeiket illetően. Sokan föladják a keresztény életet, amikor évekkel később a káprázat eltűnik." Gaudron, i.m.</ref> Ezért e karizmatikus jelek és "csodák" az ördög cselvetései.<ref>"Az ördög, szigorúan véve, nem tud csodákat művelni (csoda= abszolút hatalom megnyilvánulása a természet felett), de tud '''csodás jeleket''' produkálni (melyek a természet erőit ügyesen használják). Kétségen kívüli csodákat nem fogunk találni a karizmatikusok között. Ők maguk elismerik, hogy számos gyógyulás amely az összejöveteleik alatt történik, nem tart sokáig. Emellett, az ismeretlen nyelveken való beszédek kiáradása némely karizmatikus találkozók alkalmával '''istengyalázásként''' van azonosítva azok által, akik jelen vannak és ismerik e nyelveket. Gaudron, i.m.</ref>