„Hodierna tripoliszi grófné” változatai közötti eltérés

Hodierna özvegy grófné nyomban visszatért a városba, hogy átvegye a régensséget kiskorú fia felett. A jeruzsálemi király támogatta nagynénjét, megszerezte számára az állam nemeseinek beleegyezését és hűségét; hálából a grófné megengedte az uralkodónak, hogy a gróf halálát kihasználó muszlim támadás visszaverése céljából átadja [[Tartusz]] várát és a környező vidéket a [[templomosok]]nak.

 

 

Hodierna tripoliszi grófné és jeruzsálemi királyi hercegnő halálozási dátuma ismeretlen; vélhetően az [[1160-as évek]]ben halt meg. Emlékezete [[Jaufré Rudel]] francia trubadúr a „távoli szerelemről” szóló művében maradt fent. Eszerint Hodierna hercegnő szépsége a zarándokokon keresztül eljutott francia földre is, s a költő azért vett részt a második keresztes hadjáratban, hogy megpillanthassa a gyönyörű asszonyt. Az úton azonban megbetegedett, és haldokolva jutott el a grófnéhoz, akinek karjai közt meg is halt. A történet később [[Francesco Petrarca|Petrarca]], [[Heinrich Heine]], [[Robert Browning]] és [[Giosuè Carducci]] műveiben, [[Edmond Rostand]]: ''La Princesse Lointaine'' című drámájában éled újra azzal a változtatással, hogy az imádott nő nem Hodierna jeruzsálemi királyi hercegnő, hanem leánya, Melisenda.