„A firenzei Camerata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
helyesírás |
|||
8. sor:
Miután Bardi elhagyta Firenzét, a társaság Corsi házában találkozott. Ezt az időszakot, annak ellenére, hogy a tagok ugyanazok voltak mint az első Cameratában csak a helyszín változott, a második Camerataként is szokás emlegetni. Összejöveteleiken általában az ének szerepét vitatták a drámában. A társaság egyik fő célkitűzése [[Ókori Görögország|antik görög]] [[dráma]] eszményeinek és alapelveinek felelevenítése volt. A rendelkezésükre álló forrásokból – inkább korabeli beszámolók, mint eredeti kéziratok – azt a következtetést vonták le, hogy a görög drámákat vagy énekelték, vagy deklamáló stílusban adták elő, megőrizve azok érthetőségét. Nagy befolyással volt munkájukra [[Girolamo Mei]] nevű tudós is, aki azt hangsúlyozta, hogy a görög drámákban a szöveget énekelve adták elő és nem beszélve.
A firenzei Camerata tagjait tekintik a hangszerkíséretes szólóének (recitar cantando, [[monódia]]) és az [[Opera (színmű)|opera]] szülőatyjainak, különösen kiemelve [[Jacopo Peri]]-t, [[Giulio Caccini]]-t és [[Emilio de Cavalieri]]-t. A társaság által előterjesztett első két „opera”,<ref>Melyet majd csak fél évszázad múlva neveznek el operának, akkoriban ez a műfaj a ''dramma per musica'' nevet viselte.</ref> két Jacopo Peri-mű volt, a ''Dafné'' és az ''Euridice''. A ''Dafné''
== Az első zenedrámák ==
| |||