„Szorobán” változatai közötti eltérés

229 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
Adjon hozzá 2 könyvet a forráshoz (20210114)) #IABot (v2.0.7) (GreenC bot
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (Japán kategória eltávolítva; Japán kultúra kategória hozzáadva (a HotCattel))
(Adjon hozzá 2 könyvet a forráshoz (20210114)) #IABot (v2.0.7) (GreenC bot)
Abban az időben, amikor a japán pénzrendszert [[tizenhatos számrendszer|tizenhatosról]] tízes számrendszerűvé alakították, a gyöngyök számát is csökkentették. 1850 körül a két égi gyöngy közül eltávolították az egyiket. Az új szerkezetet a [[Meidzsi-kor]]ig a suanpannal párhuzamosan használták, amikor is a japánok végleg elhagyták a suanpant. 1891-ben Irie Garyū alakította ki a ma ismert szorobánt, ami egy égi, és négy földi gyöngyöt tartalmaz.<ref>{{Cite book | last1 = Frédéric | first1 = Louis | title = Japan encyclopedia| others = translated by Käthe Roth | publisher = Harvard University Press | year = 2005 |page=303, 903. | postscript = <!--None-->}}</ref> 1930-tól rendszeresítették, és az 1940-es évektől terjedt el.
 
A suanpan használata a szorzótábla mellett az osztótábla ismeretét is igényelte. A tábla használatán alapuló módszert a japánok kyūkihō, az osztótáblát hassan néven emlegették. Habár Momokawa Chubei 1645-ben már használta a később standard módszer néven ismert osztótábla nélküli algoritmust,<ref>{{Cite book | last1 = Smith | first1 = David Eugene | last2 = Mikami | first2 = Yoshio | title = A History of Japanese Mathematics | url = https://archive.org/details/cu31924000471577 | publisher = The Open Court Publishing | year = 1914 |chapter=Chapter III: The Development of the Soroban. |pages=43–44[https://archive.org/details/cu31924000471577/page/n54 43]–44. | postscript = <!--None-->}} [http://www.questia.com/PM.qst?a=o&d=93950015 Free digital copy] available at [[Questia Online Library|Questia]].</ref> az [[osztótábla]] a tizenhatos számrendszer használata miatt sokáig nem ment ki a használatból. 1935 óta a standard módszert tanítják, mivel a korábbi módszerhez a bonyolult szerkezetű osztótáblát a szorzótáblához hasonlóan kellett tudni.
 
==Versenyben az elektronikus számológéppel==
1946. november 12-én [[Tokió]]ban versenyt rendeztek a szorobán és a számológép között. A szorobánon Kiyoshi Matsuzaki, a számológépen Thomas Nathan Wood számolt. Mind a sebességet, mind a pontosságot pontozták. Voltak feladatok mind a négy alapműveletre, és egy összetett feladat, ami az összes alapműveletet tartalmazta. A szorobán 4 : 1 arányban nyert; a számológép csak a szorzásban volt jobb.<ref>{{cite book|last=Stoddard|first=Edward|title=Speed Mathematics Simplified|url=https://archive.org/details/speedmathematics0000stod|year=1994|publisher=Dover|pages=[https://archive.org/details/speedmathematics0000stod/page/12 12]}}</ref> A Nippon Times szerint az eredmény megrázta a civilizációt. A Stars and Stripes szerint a szorobán döntő győzelme egy lépéssel visszavetette a gépek korát.
 
A versenyfeladatok:
305 631

szerkesztés