„X. Károly francia király” változatai közötti eltérés

a (Andorra társhercegei kategória hozzáadva (a HotCattel))
 
X. Károly Villèle segítségével megpróbálta visszaállítani a [[forradalom]] előtti politikai rendszert. Törvények születtek, melyek kárpótolták az emigránsokat a [[forradalom]] alatt elkobzott földjeikért, és megerősítették a papság hatalmát. Az intézkedések heves ellenállást váltottak ki az országban, a polgárság és a liberális erők összefogása [[1827]]-ben megbuktatta Villèle kormányát. Villèle utóda, Martignac vicomte megkísérelt az ultraroyalista és a liberális erők között lavírozva kormányozni, de X. Károly [[1829]]-ben ismét egy hajlíthatatlan ultrakonzervatívot nevezett ki főminiszterének [[Jules de Polignac (1780–1847)|Jules de Polignac]] ([[Yolande de Polastron]] fia) személyében. Ő, hogy elterelje a figyelmet a belső problémákról, gyarmatosító vállalkozást kezdeményezett Algériában. Polignac [[1830]] márciusában feloszlatta a liberális képviselőházat, majd kiadta a drasztikus ''Júliusi Rendeletek''-et, melyek szigorú sajtócenzúrát vezettek be, korlátozták a választójogot, és feloszlatták az újonnan megválasztott törvényhozást. Ennek hatására [[1830]] júliusában forradalom tört ki [[Francia Királyság|Franciaországban]].
 
X. Károly lemondott a trónról, így egyetlen akkor még életben levő gyermeke, az akkori ''dauphin'', Lajos Antal lett a király [[XIX. Lajos francia király|XIX. Lajos]] néven, ám az új uralkodó mindössze húsz perc (!) töprengés után szintén lemondott, így X. Károly unokáját, az akkor még mindössze tízéves [[Henri d’Artois]]-t, Chambord grófját illette volna a trón, ''V. Henrik király'' néven. Chambord grófja azonban azonban mindössze egy hétig tudta jelképesen megtartani pozícióját, mert a francia Nemzetgyűlés nem őt, hanem az [[Orléansi-ház]]ból származó [[I. Lajos Fülöp francia király|Lajos Fülöpöt]] választotta királlyá. Franciaországban ezzel véget ért a [[Bourbon-ház|Bourbonok]] főágának [[IV. Henrik francia király|IV. Henrikkel]] (1594–1610) kezdődő, több mint két évszázadig tartó uralma.
 
Menye, [[Mária Karolina Ferdinanda nápoly–szicíliai királyi hercegnő|Berry hercegnője]] 1832-ben visszatért Franciaországba azzal a céllal, hogy fiát, Chambord grófját (X. Károly unokáját), főleg a Bretagne-ban kitört legitimista felkelés segítségével visszahelyezze a trónra, de támogatóit leverték, őt magát pedig börtönbe zárták. Fogságából később kiengedték, és a hercegnő külföldre távozott.