„Somló Dezső” változatai közötti eltérés

'''Somló Dezső''' (1915-ig ''Silberstein'',<ref>A Belügyminisztérium 1915. évi 116492. sz. rendelete. MNL-OL 30805. mikrofilm 132. kép 2. karton.</ref> [[Gyula (település)|Gyula]], [[1884]]. [[október 16.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS8S-G312-8?i=52&cat=243850 |title=Születési bejegyzése a gyulai izraelita hitközség születési akv. 13/1884. folyószáma alatt |accessdate=2021-01-16}}</ref> – [[Szovjetunió]], [[1923]]. decembere) kereskedősegéd, szociáldemokrata majd kommunista pártmunkás.

Silberstein József kereskedő és Silberstein Regina gyermeke. Fiatalkorában [[Nagyvárad]]on kapcsolódott be a [[Szociáldemokrácia|szociáldemokrata]] mozgalomba, a századforduló utáni években a helyi párt egyik vezetője volt. [[1904]]-ben az [[Élesdi sortűz|élesdi sortüzet]] megelőző tömegtüntetés egyik szervezője volt, emiatt 3 év fegyházra ítélték. Büntetésének letöltése után agitátorként működött. [[1913]] augusztusában Somló és [[Gyagyovszky Emil]] kezdeményezésére alakult meg a [[Magyarországi Munkásműkedvelő Társaságok Szövetsége]], amelynek vezetőségében a szak- és pártszervezetek vigalmi bizottságai képviselték magukat. E szervezetnek feladata volt a vetélkedők rendezése, költemények előadása, állandó munkásszínpad létesítése, ingyenes színházjegyek biztosítása, azaz a munkások szórakoztatása, megnyerése. 1917-ben és 1918-ban szerkesztette a ''Vegyipari Munkás'' című szaklapot. 1918 végén kilépett az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|MSZDP]]-ből, és belépett a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|KMP]]-be amelynek első központi bizottsági tagja lett. Ő volt a [[szakszervezet]]i mozgalom egyik irányítója. 1919. február 22-én őt is letartóztatták, és 1919. március 21-én engedték ki, csakúgy, mint kommunista társait.<ref>

HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1919 - 890</ref> A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] idején a budapesti lakáshivatal vezetője volt, 1919. június 7-én Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Laczi Rozáliával, Laczi József és Pap Mária gyermekével.<ref name="haz"/> A bukás után 1919. augusztus 14-én délelőtt 9 órakor letartóztatták. 1920. december 20-án 15 év fegyházra, 10 év hivatalvesztésre, illetve politikai jogainak gyakorlatának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére ítélték.<ref>HU BFL - VII.102.a - forradalomutan - 1919 - 239</ref> [[1921]]. [[Október 21.|október 21]]-én halálos betegen a [[Szovjet–magyarmagyar–szovjet fogolycsere-akció|szovjet-magyar fogolycsere]] keretében [[Szovjetunió|Szovjet-OroszországOroszországba]]ba került, ahol haláláig a Vörös Szakszervezeti Internacionálé tisztségviselőjeként működött.

* A Színház című folyóirat III. évfolyam [https://web.archive.org/web/20150924112804/http://www.szinhaz.net/pdf/1975_04.pdf 4. száma] 41. oldal

* {{Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981 642. o. {{ISBN|96305250032}}