„Családnév” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
 
== Kialakulása ==
A családnevek Magyarországon a 13. század végén jelentek meg, először csak szórványosan, a nemesség körében. A jobbágyság közében a kételemű név csak a 16. század elején vált általánossá.{{refhely|Karády-Kozma|15. o.}}
A vezetéknevek szerepe kezdetben az egyező keresztnevű emberek megkülönböztetése volt, leggyakrabban az illető foglalkozására (pl: tímár, kovács, szabó), kinézetére (pl: kis, nagy, vagy akár medve, utalva nagy termetére) vagy belső jellemzőire (pl: bátor, gazdag, fukar) vagy azok ellenkezőjére utalt. Kaphatta földesura rangjáról is (pl. király, herceg, gróf, báró). Ez a név általában nem öröklődött, de fokozatosan a „Bátor Mihály, Béla fia” forma miatt egyre gyakoribb lett, hogy ez a [[ragadványnév]] egy egész családot vagy akár több nemzedéket is jelölt.
24. sor:
 
== A hivatalos vezetéknév ==
A kételemű személynév viselése a 17. század elejére vált általánossá Magyarországon, de ez nem akadályozta meg azt, hogy a nevek viselői adott esetben azt megváltoztassák, például jobbágyok szökésük esetén, vagy ha túl sok volt az adott településen az azonos vezetéknevű ember, vagy a nemesek új birtok szerzése után.{{refhely|Karády-Kozma|18. o.}} Magyarországon a vezetékneveket [[II. József magyar király|II. József]] tette kötelezővé 1787-ben, ezzel alakult át a szokásból hivatalosan azonosító adattá. 1814-től [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] a fejlődő közigazgatás szükségleteire tekintettel kancelláriai, majd később belügyminiszteri engedélyhez kötötte a családnevek megváltoztatását.{{refhely|Karády-Kozma|24. o.}}
Magyarországon az [[1400-as évek]] elejétől már igyekeztek pontosítani minden személyt, apja nevével, foglalkozásával, vagy a lakóhelyével. Míg eredetileg egyáltalán nem lehetett változtatni sem a családnevet, sem a keresztnevet, [[1816]]-ban [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] új rendeletet adott ki, amely lehetővé tette azt, hogy kancelláriai, majd később belügyminiszteri engedéllyel a családnevek megváltoztathatóak legyenek. A keresztnév-változtatást az egyház büntette.{{forr}}
 
A [[második világháború]] körül igen sok német vezetéknevet [[névmagyarosítás|magyarosítottak]], főként a [[zsidók|zsidó]] származású (vagy hangzású) családneveket, hogy elkerüljék a hátrányos megkülönböztetést, [[deportálás]]t vagy a meghurcoltatást.
Magyarországon a vezetékneveket [[II. József magyar király|II. József]] tette kötelezővé [[1787]]-ben, ezzel alakult át a szokásból hivatalosan azonosító adattá.
 
A [[második világháború]] körül igen sok német vezetéknevet magyarosítottak, főként a [[zsidók|zsidó]] származású (vagy hangzású) családneveket, hogy elkerüljék a hátrányos megkülönböztetést, [[deportálás]]t vagy a meghurcoltatást.
 
== Vezetéknév házasság után ==