„Szegő István” változatai közötti eltérés
Szegő István (1908–1969) író, költő, műfordító, lapszerkesztő Címkék: HTML-sortörés Vizuális szerkesztés |
(Nincs különbség)
|
A lap 2021. január 16., 18:08-kori változata
Szegő István (Nyíregyháza, 1908. január 22. – Budapest, 1969. június 10.) író, költő, műfordító, lapszerkesztő.
| Szegő István | |
| Született | 1908. január 22.[1] Nyíregyháza |
| Elhunyt | 1969. június 10. (61 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Stern Margit (h. 1932–1949) |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Új köztemető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
Szegő (Spitzer)[2] Dezső (1875–?) és Denneberg Irma (1886–?) gyermekeként született zsidó családban.[3] Középiskolai tanulmányait Baján végezte. A két világháború között mint vasöntő és nyomdász dolgozott, s különböző legális és féllegális munkásszervezetekben tevékenykedett. Kórusverseket, drámákat írt, tagja volt a 100% kórusának is. 1945 után a Munkás Kultúrszövetség és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja volt, s ez utóbbi kultúrosztályának helyettes vezetője. 1946-ban kinevezték a Hunnia Filmgyár vezérigazgatójává, de a következő évben menesztették állásából.[4][5] Miután 1963-ban megalakult a Papíripari Vállalat, megindította és haláláig szerkesztette a Papíripari Híradót.
Első verseskötetét 1923-ban Szegeden Erg Ágoston költeményeivel együtt jelentette meg Vágyak és jajok címmel. Az 1920-as évek végétől jelentek meg műfordításai, főleg baloldali, antifasiszta szerzőktől. Az országban elsőként ültetett át Bertolt Brecht drámát magyar nyelvre.[6]
Házastársa Stern Lipman és Bernstein Fanni lánya, Margit (1909–1949)[7] volt, akit 1932. augusztus 30-án Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.[8]
Az Új köztemetőben helyezték végső nyugalomra.
Művei
- Vágyak és jajok (Szeged, 1923)
- Kenyéren és vízen (Budapest, 1934)
- Takard el arcodat (Monor, 1936)
- Írás a falon. Válogatott versek és műfordítások (Budapest, 1948)
- Hajnali út: képek prózában (Budapest, 1948)
Műfordításai
- Stefan Zweig: A lélek orvosai. Mesmer, Mary Baker-Eddy, Freud [Kovács Györggyel, Horváth Zoltánnal], Budapest, 1935
- Valeriu Marcu: Machiavelli. A hatalom iskolája, Budapest, 1937
- Bruno Traven: A taliga, regény, Budapest, 1937
- A réti varázsló. Néger népmesék (Afrikanische Märchen), Budapest, 1957
- Alain Prévost: Népszerűtlen emberek, regény, 1958
- Eva Priester: Cattaro 1918, elbeszélés, 1958
- Kurt Sandner: Egy szörnyű éjszaka, regény, 1958
- Bruno Traven: Embervásár Mexikóban, regény, 1958
- Rudolf Petershagen: A lelkiismeret lázadása. Egy volt Wehrmacht-tiszt emlékiratai, 1959
- Algériai fiatalok vallomásai Franciaország gyarmati politikájáról, Budapest, 1959
- Akcióban az SS (SS im Einsatz.), Dokumentumgyűjtemény. Budapest, 1960
- Friedrich Wolf: Dr. Lilli Wanner, d., Budapest, 1960
- Martine Monod: Dicsőséges szárnyak. Normandia-Nyeman, regény, Budapest, 1961
- Luis Vélez de Guevara: A sánta ördög, regény, 1962
- Walter Scott: A lovag, regény, Pozsony-Budapest, 1978
Jegyzetek
- ↑ a b Szegő István, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14691.htm
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 2408/1905. Forrás: MNL-OL 30806. mikrofilm 59. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 40. oldal 42. sor
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a bajai polgári házassági akv. 87/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ „Szegő István a Hunnia új vezetője”, Világosság, 1946. április 3. (Hozzáférés: 2021. január 16.)
- ↑ „Új igazgató a Hunnia-filmgyár élén”, Magyar Nemzet, 1947. augusztus 26., 5. oldal (Hozzáférés: 2021. január 16.)
- ↑ „Ki fordított először Brechtet?”, Magyar Nemzet, 1959. június 27., 7. oldal (Hozzáférés: 2021. január 16.)
- ↑ „Szegő Istvánné Stern Margit gyászjelentése”, Népszava, 1949. február 10., 2. oldal (Hozzáférés: 2021. január 16.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1051/1932. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
Források
- Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8
