A lap 2021. január 16., 18:08-kori változata szerkesztés Kolibri1803 (vitalap \| szerkesztései) járőrök, megerősített szerkesztők 10 984 szerkesztés Szegő István (1908–1969) író, költő, műfordító, lapszerkesztő Címkék: HTML-sortörés Vizuális szerkesztés		A lap 2021. január 16., 18:09-kori változata szerkesztés visszavonás Kolibri1803 (vitalap \| szerkesztései) járőrök, megerősített szerkesztők 10 984 szerkesztés aNincs szerkesztési összefoglaló Címke: Vizuális szerkesztés Újabb szerkesztés →
10. sor: Szegő (Spitzer)<ref>Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 2408/1905. Forrás: MNL-OL 30806. mikrofilm 59. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 40. oldal 42. sor</ref> Dezső (1875–?) és Denneberg Irma (1886–?) gyermekeként született zsidó családban.<ref>{{Cite web \|url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9P6W-HGF?i=703 \|title=Szülei házasságkötési bejegyzése a bajai polgári házassági akv. 87/1902. folyószáma alatt \|accessdate=2021-01-15}}</ref> Középiskolai tanulmányait Baján végezte. A két világháború között mint vasöntő és nyomdász dolgozott, s különböző legális és féllegális munkásszervezetekben tevékenykedett. Kórusverseket, drámákat írt, tagja volt a [[100% (folyóirat)\|100%]] kórusának is. 1945 után a Munkás Kultúrszövetség és a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]] tagja volt, s ez utóbbi kultúrosztályának helyettes vezetője. 1946-ban kinevezték a [[Hunnia Filmgyár]] vezérigazgatójává, de a következő évben menesztették állásából.<ref>{{Cite news\|title=Szegő István a Hunnia új vezetője\|work=Világosság\|date=1946-04-03\|accessdate=2021-01-16\|url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Vilagossag_1946_04-06/?pg=11&layout=s}}</ref><ref>{{Cite news\|title=Új igazgató a Hunnia-filmgyár élén\|accessdate=2021-01-16\|date=1947-08-26\|url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarNemzet_1947_08/?pg=136&layout=s\|work=[[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)\|Magyar Nemzet]]\|page=5}}</ref> Miután 1963-ban megalakult a Papíripari Vállalat, megindította és haláláig szerkesztette a ''Papíripari Híradó''t. Első verseskötetét 1923-ban Szegeden [[Erg Ágoston]] költeményeivel együtt jelentette meg ''Vágyak és jajok'' címmel. Az 1920-as évek végétől jelentek meg műfordításai, főleg baloldali, antifasiszta szerzőktől. Az országban elsőként ültetett át [[Bertolt Brecht]] drámát magyar nyelvre.<ref>{{Cite news\|title=Ki fordított először Brechtet?\|date=1959-06-27\|work=[[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)\|Magyar Nemzet]]\|page=7\|url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarNemzet_1959_06/?pg=194&layout=s\|accessdate=2021-01-16}}</ref> Házastársa Stern Lipman és Bernstein Fanni lánya, Margit (1909–1949)<ref>{{Cite news\|title=Szegő Istvánné Stern Margit gyászjelentése\|work=[[Népszava]]\|date=1949-02-10\|url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszava_1949_02/?pg=79&layout=s\|accessdate=2021-01-16\|page=2}}</ref> volt, akit 1932. augusztus 30-án Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.<ref>{{Cite web \|url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT37-RX9 \|title=Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1051/1932. folyószáma alatt \|accessdate=2021-01-15}}</ref>

„Szegő István” változatai közötti eltérés