„Vrana-tó” változatai közötti eltérés
új lap |
(Nincs különbség)
|
A lap 2021. január 16., 19:24-kori változata
A Vrana-tó (horvátul: Vranska jezera) egy tó és kriptodepresszió Horvátországban, a Kvarner-öbölben, Cres szigetének középső részén.
Vrana-tó (Vranska jezera) | |
A Vrana-tó | |
Ország(ok) | Horvátország |
Hosszúság | 5,5 km |
Szélesség | 1,5 km |
Felszíni terület | 5,75 km2 |
Legnagyobb mélység | 74,5 m |
Víztérfogat | 200 km3 |
Tszf. magasság | 13 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 49′ 20″, k. h. 14° 26′ 40″Koordináták: é. sz. 44° 49′ 20″, k. h. 14° 26′ 40″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vrana-tó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Leírása
A tó Cres általában víztelen szigetén található, egy hatalmas természetes víztározó, amely több mint 200 millió m³ édesvizet tartalmaz. A tó méretei évről évre a vízszinttől függően jelentősen változhatnak. A vízszint több méterrel történő emelkedése vagy süllyedése, mivel a tó északi és déli vége mentén sekély zónák vannak, hosszúságát több száz méterrel megnöveli vagy lecsökkenti a tó területének hasonló növekedésével vagy csökkenésével.
A tó egy kriptodepresszió, amelynek abszolút mélysége körülbelül 74,5 m, az átlagos vízszint pedig körülbelül 13 m tengerszint feletti magasságban van, így a tófenék legmélyebb része körülbelül 61,5 m-rel fekszik a tengerszint alatt.
A tó vize ma Cres és Lošinj szigetének vízellátására szolgál. Vize különösen tiszta (oligotróf), szinte nincs benne baktérium, ezért a tó vizét szűrés nélkül veszik igénybe vízellátásra. A vízvezetékek a megépítésük után 15 évvel is teljesen tiszták voltak, ami szintén a víz teljes tisztaságáról tanúskodik. Ezen a területen nincsenek nagyobb települések, nincs ipar, szennyvíz és áradás sem érinti közvetlenül a tavat. A beömlővíz átfolyik a parti kavicson, és így átszűrődik. Ennek következménye a víz kivételes átlátszósága, amely 10 és 24 m között mozog, ezért a Vrana-tó a legátláthatóbb édesvíz.
A Vrana-tó autochton. A hidrológiai számítások szerint évente mintegy 21 millió m³ víz folyik a tóba, ugyanakkor körülbelül 18 millió m³ folyik a föld alatt. A tó vizének éves párolgása (8,3 millió m³) körülbelül 3 millió m³-rel magasabb, mint az év folyamán közvetlenül a tó felszínére hulló teljes esőmennyiség (5,5 millió m³). Ez fenntartja az egyensúlyt a tóban, és a víz fokozatosan, de folyamatosan cserélődik. A víz hőmérséklete a levegő hőmérsékletétől függ, 2,9 ° C (február) és 25,2 ° C (július) között mozog.
A tó legendája
A Vrana-tóhoz különböző legendák kapcsolódnak, melyek annak eredetéről, illetve a körülötte lévő barlangokban élő lényekről mesélnek. Az ősi hiedelmek szerint e barlangok leggyakoribb lakói a tündérek.
A Vrana-tó eredetének legendája azt mondja, hogy valaha egy nagy mező volt itt, mely két Gavanka nővér tulajdona volt. Az egyik nővér gazdag és fukar volt, a másik pedig szegény. A gazdag nővér megerősödött, elkezdte elragadni egy másik tulajdonát, és kegyetlenül bánt vele. Emiatt elérte Isten büntetése, földrengés és áradás sújtotta. Vára elpusztult és elsüllyedt. A történet szerint a vár maradványai ma is mélyen a tó fenekén láthatók, és csak néha, vihar idején hallani a harangszót a víz mélyéből.
Források
- Hrvatska enciklopedija– Vransko jezero (horvátul)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Vransko jezero (Cres) című horvát Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.