„Kombinatorika” változatai közötti eltérés

A [[kombinatorikus optimalizáció]] az optimalizálás lehetőségeit keresi diszkrét, illetve kombinatorikus objektumokon. Eredetileg a kombinatorika és gráfelmélet része volt, de már önálló területté vált az [[alkalmazott matematika|alkalmazott matematikában]] és a számítástudományban[[számítástudomány]]ban, az operációkutatáshoz[[operációkutatás]]hoz, az [[algoritmusok elmélete|algoritmusok elméletéhez]] és a bonyolultságelmélethez[[bonyolultságelmélet]]hez kapcsolódóan.

A [[kódelmélet]] a szimmetrikus struktúrák elméletéből indult ki a [[hibajavító kódok]] korai kombinatorikus konstrukciójával. A fő cél a megbízható és hatékony adatközvetítés. Most az [[információelmélet]] résekéntrészeként kezelik.

Egy másik, jelenleg sokat ígérő terület a [[dinamikus rendszerek kombinatorikus elemzése]]. Itt a dinamikus rendszereket kombinatorikai objektumokon definiálják, foglalkoznak például [[gráf dinamikus rendszerekkelrendszer]]ekkel.

A kombinatorikát is kapcsolatba hozták a fizikával, ami nem egyoldalú. A legjobban kapcsolódó terület a [[statisztikai fizika]]. Példa lehet az [[Ising-modell]], ami a ferromágnesességet[[ferromágnesesség]]et modellezi matematikai eszközökkel; általánosítása, a [[Potts-modell]], ami kristályrácsban vizsgálja a spineket; másrészt a [[kromatikus polinomok]] és a [[Tutte-polinomokkalpolinomok]].