„Volta-elem” változatai közötti eltérés

275 bájt hozzáadva ,  1 hónappal ezelőtt
(némi tartalom)
 
== Története ==
[[Luigi Galvani]] 1791-ben tette közzé ''Kommentár az elektromos erők és az izommozgás kapcsolatáról'' címmel úttörő megfigyeléseit. <ref name=GALVANI1>{{cite book|last=Farinella|first=Calogero|title=Dizionario Biografico degli Italiani|year=1998|url=http://www.treccani.it/enciclopedia/luigi-galvani_(Dizionario-Biografico)/|publisher=Istituto dell'Enciclopedia italiana|accessdate=2012-3-17|language=olasz|chapter=Vol. 51}}</ref><ref name=GALVANI2>{{cite book|title=A history of electrocardiography|year=1964|publisher=Norman Publishing|pages=65-66|url=https://books.google.ro/books?id=_w9v_ZkzTZoC&pg=PA65&dq=luigi+galvani&hl=en&sa=X&ei=7OFjT6K0I8ztsgbaueXfBQ&redir_esc=y#v=onepage&q=luigi%20galvani&f=false|author=George Edward Burch|coauthors=Nicholas P. DePasquale|accessdate=2012-3-17}}</ref> A dolgozat óriási vihart kavart a [[francia forradalom]] eszméitől felbolygatott [[Európa]] tudományos életében, népszerű kutatási és bemutatói téma lett. Galvani kortársa, [[Alessandro Volta]] 1792-ben ismerte fel, hogy a [[villamosság]] létrejöttében a különböző [[fém]]eknek nagyobb szerepe van, mint a békáknak. Volta jött rá, hogy [[elektromos áram|áram]] akkor keletkezik, ha két különböző, érintkező fémet folyadékba merítünk. Galvani iránti tiszteletből a jelenséget [[galvanizmus]]nak nevezte el. Ketten kiegészítették egymást: Galvaninak abban volt igaza, hogy az izom-összehúzódásokat elektromos ingerhez kötötte, Volta pedig helyesen tagadta a villamosság állaticsak eredetétállatokban létezik.<ref name=GALVANI2 /><ref name=GALVANI1 /> Galvani visszatért a sebészethez, míg Volta tudóstársaival az anyagi okokat és jelenségeket vizsgálva korszakalkotó megállapításokat tettek, megnyitva az utat [[Michael Faraday]], [[André-Marie Ampère]] és [[James Clerk Maxwell]] munkássága előtt.
 
== Megalkotása ==