|
===Élete Indiába való költözése előtt===
Tanulmányait az [[első világháború]] miatt meg kellett szakítania, a brit hadseregben harcolt. [[1914]]. [[augusztus 15.|augusztus 15]]-én alhadnagyi rangot kapott a [[Black Watch]] harmadik zászlóaljában (Királyi Skót Ezred).<ref>{{Cite web |url=https://www.thegazette.co.uk/London/issue/29172/supplement/5081 |title=A London Gazette 1915. május 25. száma |accessdate=2020-01-10 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20181218215139/https://www.thegazette.co.uk/London/issue/29172/supplement/5081 |archivedate=2018-12-18 }}</ref> [[1915]]. [[február 18.|február 18]]-án hadnaggyá, [[október 18.|október 18]]-án főhadnaggyá nevezték ki.<ref>{{Cite web |url=https://www.thegazette.co.uk/London/issue/29399/supplement/12410 |title=A London Gazette 1915. december 10.-i száma |accessdate=2020-01-10 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20190505201222/https://www.thegazette.co.uk/London/issue/29399/supplement/12410 |archivedate=2019-05-05 }}</ref> [[Franciaország]]ban és [[Irak]]ban szolgált, ahol megsebesült. [[1920]]. [[április 1.|április 1]]-njén szerelt le, megtartva rendfokozatát. A csatákban tanúsított vadsága és agresszivitása miatt parancsnoka a hadsereg "legbátrabb, egyben legmocskosabb tisztjeként" említette.<ref name=cochran>{{cite web |last1 = Cochran |first1 = Gregory |last2 = Harpending |first2 = Henry |title = J.B.S. Haldane |url = http://the10000yearexplosion.com/jbs-haldanes/ |website = The 10,000 Year Explosion |accessdate = 5 May 2016 |date = 10 January 2009 |url-status = live |archiveurl = https://web.archive.org/web/20160609222810/http://the10000yearexplosion.com/jbs-haldanes/ |archivedate = 9 June 2016 |df = dmy-all }}</ref> [[1919]] és [[1922]] közt az oxfordi ''New College'' munkatársa volt, ahol fiziológiát és genetikát kutatott.<ref name=Biol>{{cite web |title = Biological Sciences |url = http://www.new.ox.ac.uk/biological-sciences |publisher = [[New College, Oxford]] |accessdate = 15 April 2016 |url-status = live |archiveurl = https://web.archive.org/web/20160425070751/http://www.new.ox.ac.uk/biological-sciences |archivedate = 25 April 2016 |df = dmy-all }}</ref> Ezután a [[Cambridge-i Egyetem]]-re költözött, ahol [[1932]]-ig [[Biokémia|biokémiát]] tanított.<ref name="acott" /> From 1927 until 1937 he was also Head of Genetical Research at the [[John Innes Horticultural Institution]].<ref name="jic.ac.uk">{{cite web |url = https://www.jic.ac.uk/centenary/timeline/info/JBSHaldane.htm |title = John Burdon Sanderson Haldane (1892–1964): Biochemist and geneticist; head of genetics at JIHI, 1927–1937. FRS 1932. |work = jic.ac.uk |url-status = live |archiveurl = https://web.archive.org/web/20160304112912/https://www.jic.ac.uk/centenary/timeline/info/JBSHaldane.htm |archivedate = 4 March 2016 |df = dmy-all }}</ref> [[1927]] és [[1937]] közt a John Innes Kertészeti Intézet genetikai kutatásait vezette. Cambridge-i évei alatt Haldane az [[enzim]]ekkel és a genetikával foglalkozott, különös tekintettel a genetika matematikai vonatkozásaira. [[1930]] és [[1932]] közt a [[Royal Institution]] élettani professzora, [[1932]]-ben a ''[[London University College]]'' genetikai professzora lett, e helyen töltötte tudományos pályafutása java részét. Négy évvel később a ugyanitt a [[biometria]] professzora lett.
[[1924]]-ben ismerkedett meg [[Charlotte Franken]]nel. Azért, hogy feleségül vehesseösszeházasodhassanak, Charlotte elvált addigi férjétől, Jack Burghes-től. Ez komoly felháborodást váltott ki, s csaknem Haldane cambridge-i állásába került.; Végülvégül [[1926]]-ban házasodtak össze,. Kapcsolatuk később megromlott: [[1942]]-ben költöztek különkülönköltöztek egymástól, s [[1945]]-ben váltak el is váltak. Haldane még abban az évben feleségülúj vetteházasságot kötött, második felesége [[Helen Spurway]]-t lett.
Haldane -– apja nyomdokait követve- – sokszor kísérletezett önmagán. AElőfordult, hagy a vér savasodásasavasodásának vizsgálata céljából híg [[sósav]]at ivott, smajd egy 7% [[szén-dioxid]]ot tartalmazó, légmentesen lezárt helyiségbe zárta magát, sutóbb megállapította, hogy "ez meglehetősen heves fejfájást okoz". Egyik kísérletében [[csigolya]]törést szenvedett. Dekompressziós kamrában végzett kísérletei során ő és a vele dolgozó önkéntesek [[Dobhártya|dobhártyája]] perforálódott. Haldane így írt erről ''What is Life'' című munkájában: "a dobhártya általában begyógyul, s ha lyuk marad benne, az ember ugyan kissé süket lesz, viszont a füléből dohányfüstöt tud fújni, ami érdekes társasági esemény". <ref>[https://web.archive.org/web/20170307193247/https://books.google.com/books?id=_CWlKRYLbIwC&pg=PT149&lpg=PT149#v=onepage&q&f=false Bill Bryson: A Short History of Nearly Everything, Google Books]</ref>
===Indiai évei és halála===
|
