„J. B. S. Haldane” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Indiai évei és halála: nem biztos, hogy emiatt, de erre hivatkozva
63. sor:
[[File:Marcello Siniscalco (standing) and J.B.S. Haldane in Andra Pradesh, India, 1964.jpg|thumb|right|Marcello Siniscalco ''(áll)'' és Haldane, Andhra Pradesh, India, 1964]]
[[File:John Burdon Sanderson Haldane Avenue - Kolkata 7660.JPG|thumb|Haldane Avenue, Kolkata]]
[[1956]]-ban elhagyta a ''London College University''-t, s csatlakozott az Indiai Statisztikai Intézethez [[Kolkata|Kolkatában]]. ahol a biometriai részleget vezette. Hivatalosan bejelentette, hogy a [[szuezi válság]] miatt hagyja el hazáját. Így fogalmazott: "Indiába megyek, mert úgy vélem, hogy a brit kormány legutóbbi cselekedetei megsértették a nemzetközi jogot". Úgy vélte, hogy az [[india]]i meleg éghajlat jót tesz neki.<ref name="dronam">{{cite journal |title = On Some Aspects of the Life and Work of John Burdon Sanderson Haldane, F.R.S., in India |author = Krishna R. Dronamraju |journal = Notes and Records of the Royal Society of London |volume = 41 |issue = 2 |year = 1987 |pages = 211–237 |doi = 10.1098/rsnr.1987.0006 |pmid = 11622022 |jstor = 531546 }}</ref> Az egyetem felmondott feleségének, Helen Spurwaynak, túlzott alkoholfogyasztásalkoholfogyasztására és aaz emiatti bírság megfizetésének megtagadásamegtagadására miatt,hivatkozva; Haldane erre lemondonttlemondott minden, az egyetemen betöltött posztjáról. Bejelentette, hogy soha többé nem fog zoknit viselni: "hatvan év zokniban elég volt", s ezután csak indiai viseletet hordott. <ref>{{cite book |last = deJong-Lambert |first = William |title = The Cold War Politics of Genetic Research: An Introduction to the Lysenko Affair |year = 2012 |publisher = Springer |location = Dordrecht |isbn = 978-94-007-2839-4 |page = 150 |url = https://books.google.com/books?id=GzxvfRbIMbAC&pg |edition = 2012. |url-status = live |archiveurl = https://web.archive.org/web/20170308005118/https://books.google.com/books?id=GzxvfRbIMbAC&pg |archivedate = 8 March 2017 |df = dmy-all }} {{Wayback|url=https://books.google.com/books?id=GzxvfRbIMbAC&pg |date=20180711041448 }}</ref>
 
Indiában érdeklődni kezdett az olcsó, kevésbé költségigényes kutatómunka iránt. [[Julian Huxley]]nek megírta a [[Malabárimalabári bíbic]]cel kapcsolatos megfigyeléseit. Támogatta a [[tehénborsó]] ''(Vigna sinensis)'' használatát a növénygenetikában. Érdeklődött a [[sétányrózsa]] [[beporzás]]a iránt is. Tanulmányozta az [[aktinomorf]]iát. [[1961]]. januárjában barátságot kötött [[Gary Botting]]gal, vele osztotta meg az [[Antharea]] selyemlepkék hibridizációs kísérleteinek eredményeit. Megkapta az indiai állampolgárságot, érdekelte a [[hinduizmus]] és [[Vegetarianizmus|vegetariánus]] lett. 1961-ben Indiát mint "a szabad világot a legjobban megközelítő országot" említette. [[Végbélrák]]ban hunyt el, testét tudományos célokra ajánlotta fel. <ref>{{cite book |last= Clark |first= Ronald |title= The Life and Work of J.B.S. Haldane |url= https://archive.org/stream/TheLifeAndWorkOfJ.B.S.Haldane-English/haldanebio_djvu.txt |date = 1969 |access-date= 29 June 2019 |publisher= New York, Coward-McCann }}</ref>
 
==Tudományos munkássága==