„Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet” változatai közötti eltérés

1777-ben a nagyszombati egyetemet Budára, majd 1784-ben [[Pest (történelmi település)|Pest]]re költöztették, és egyúttal berendeztek egy csillagászati obszervatóriumot is. Mivel ez az obszervatórium a [[19. század]] elejére eléggé leromlott állapotba került, döntés született arról, hogy a [[Gellért-hegy]]en, a mai [[Citadella (Budapest)|Citadella]] helyén egy önálló egyetemi csillagdát hozzanak létre. A tudományos munka elősegítésére [[Pollack Mihály]] tervei alapján [[1815]]-ben felépült az új és biztonságos [[Budai Csillagvizsgáló|Gellért-hegyi Csillagvizsgáló]]. A "Csillagdát" [[1815]]-ben avatták fel három európai uralkodó – [[I. Sándor orosz cár|I. Sándor]] [[Oroszország uralkodóinak listája|orosz cár]], [[I. Ferenc magyar király|I. Ferenc]] [[osztrák császárok listája|osztrák császár]] és [[magyarország uralkodóinak listája|magyar király]] és [[III. Frigyes Vilmos porosz király]] – jelenlétében, akik a napóleoni háborút lezáró [[Szent Szövetség]] megkötésére gyűltek össze, és utaztak [[Buda (történelmi település)|Budára]] a létesítmény megnyitásra.<ref>[http://www.konkoly.hu/fizszem/balazs/fizcent.pdf Balázs Lajos: Egy centenárium margójára]</ref> A számos létesítményből álló épületegyüttes az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] idején súlyosan megsérült. A [[Bach-korszak]]ban a felépítendő Citadella helyét az 1849-ben elpusztított Csillagda<ref>[http://budapestcity.org/11-egyeb/eltunt/Csillagda/index-hu.htm Gellért-hegyi Csillagda]</ref><ref>[http://www.csillagaszat.hu/tudastar/csilltort/magyar-csillagaszattortenet/magyar-18-19-sz-csillagaszata/a-gellerthegyi-csillagda-1849-evi-pusztulasa/ A gellérthegyi csillagda 1849. évi pusztulása]</ref> és a körülötte lévő virág- és szőlőskertek területén jelölték ki. A csillagda romjait felrobbantották.