„Nyári Sándor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nyári Sándor (1861-1915) művészettörténész, egyetemi tanár, újságíró.
 
Forrás sablonba. Jav
1. sor:
{{Személy infobox
| típus =
| házastárs = Herzfelder Mária<br><small>(h. 1898–1900)</small><br>Linzer Léni<br><small>(h. 1902–1915)</small><br />
| szülei = Sommer Mór<br>Spielmann Ilona
| alsablon =
}}
7 ⟶ 9 sor:
 
== Élete ==
Sommer Mór és Spielmann Ilona (1819–1901)<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DW5S-HD?i=314 |title=Spielmann Ilona halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1814/1901. folyószáma alatt |accessdate=2020-06-03}}</ref> fia. Fiatal korában a Zalai Közlöny munkatársa volt. Tanulmányait a bécsi Képzőművészeti Akadémián, Párizsban, Berlinben és Lipcsében végezte. 1889-ben a kormány megbízásából beutazta a Magyar Királyságot, hogy [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]]-korabeli reneszánsz műemlékek után kutasson. 1890-ben a lipcsei egyetemen nyert bölcseletdoktori oklevelet. 1891-ben az [[Magyar Nemzeti Múzeum]] régiségtárában asszisztensként dolgozott. 1892-ben a szász király gyűjteményében, Drezdában felfedezte [[Mányoki Ádám]] II. Rákóczi Ferencről készített portréját, s a művész életrajzának megírása céljából beutazta Lengyelországot és Szászországot. A [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|műegyetemen]] művészettörténet szaktárgyból magántanári képesítést szerzett, s 1908-ban címzetes rendkívüli tanár lett. Hosszabb tanulmányutat tett Lengyel-, Német-, Olasz-, Franciaországban, Angliában és Hollandiában. Angliai útjáról egy egész gyűjteménygyűjteményt hozott haza [[Brocky Károly]] magyar portréfestő munkáiból, aki [[Viktória brit királynő]] udvari festője volt. 1894-től az [[Országos Képtár]] segédőre lett, majd az intézmény a [[Szépművészeti Múzeum]] részéve vált, így 1899-től annak őre lett. Tanulmányai magyar és német nyelven jelentek meg a szakfolyóiratokban.
 
== Magánélete ==
24 ⟶ 26 sor:
== Források ==
 
* {{Magyar életrajzi lexikon|2|3=ABC10888/11333.htm}}
* [https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC10888/11333.htm Magyar életrajzi lexikon I-II]. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
* {{Magyar zsidó lexikon|1|656|0664}}.
* [[Magyar zsidó lexikon]]. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 656. o. [http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/0664.html Online elérés]
* Révai: {{Révai nagy lexikona. Budapest, Révai, 1911.|14}}
* {{Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor [|9||https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/n/n18141.htm Online elérés]}}
 
{{Nemzetközi katalógusok|Q96023968}}{{Portál|Művészet}}
{{Portál|Művészet}}
[[Kategória:Magyar művészettörténészek]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]