„Régi magyarországi nyomtatványok” változatai közötti eltérés

Dézsi és Sztripszky munkássága is nyilvánvalóvá tette, hogy a régi magyar retrospektív bibliográfia teljessé tétele meghaladja egyetlen szakember teljesítőképességét. 1940-ben [[Fitz József]], az [[Országos Széchényi Könyvtár]] főigazgatója megbízta [[Varjas Béla|Varjas Bélát]], hogy készítsen tervezetett az új RMK elkészítésére. Érdemi munkára azonban a második világháború miatt már nem került sor. A háború után azonban az OSZK visszatért a korábbi tervhez. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] évenkénti támogatásával 1952-től munkaközösséget szervezett fiatal irodalomtörténészekből és könyvtároskbólkönyvtárosokból, akik elkezdték összegyűjteni a szakirodalomban ismertetett adatokat, átnézték a külföldi bibliográfiákat, és elkezdték újra számba venni a magyarországi könyvtárak állományát is, belértve azokat a példányokat, amelyek akkoriban, az államosított szerzetesi gyűjteményekből kerültek az OSZK és más állami könyvtárak állományába. Ennek összesített eredményét a RMK I-II kötetének egy olyan példányába vezették be, amelyet minden lap után tiszta lapokkal bővítettek.

Az RMNy első tervezete 1954 elején készült el, Varjas Béla vezetésével. Ekkora vált nyilvánvalóvá, hogy nem az RMK kiegészítéséről vagy újabb adakékkötetadalékkötet kiadásáról lesz szó, hanem egy új, korszerű bibliográfiáról. Az új adatokból ugyanis az látszott, hogy at RMK 16. századi anyaga 30%-al, a 17. századi pedig 40-50%-al bővíthető. Az RMNy az RMK I. és II. kötetének anyagát, tehát a magyar nyelvű és a magyarországon készült nyomtatványokat együtt célozta feldolgozni, a külföldön megjelent szerzői vagy tartalmi hungarikumok (RMK III, Apponyiana) feldolgozását azonban kizárta. (A munkacsoport azonban az RMK III. kötetéhez is adott közre pótköteteket.) A tervezetet az MTA Könyvtártudományi Főbizottsága 1955-ben elfogadta és megvalósításával továbbra is az OSZK-t bízta meg. A munkacsoport akadémiai támogatása 1958-ban megszűnt, de 1961-től újraindult, elsősorban [[Mezey László|Mezey Lászlónak]], az MTA I. osztálya újonnan alakult Könyvtörténeti, Bibliográfiai és Dokumentációs Munkabizottsága elnökének köszönhetően. Az új személyi összetételű, [[Borsa Gedeon]] által vezetett munkacsoport elsősorban a legrégebbi korszakra, a 16. századra koncentrált. Ekkor alakult ki az a koncepció, amely a bibliográfiai leírást tartalmi föltárással és a szakirodalom teljes ismertetésével egészítette ki.

Az első kötet lektorált kézirata 1966/1967-ra készült el, de még évekig tartott a címlapok reprodukciójának összegyűjtése (amely jórészt [[Hervay Ferenc]] kezdeményezésére történt) és a mutatók elkészítése. A kötet végül 1971-ben jelent meg az Akadémiai Kiadónál. A munkacsoport azóta is folyamatosan, lassan változó személyi összetételben dolgozik az eredeti koncepció megvalósításán. Az egyes újabb kötetek eddig 12-17 évente követték egymást.