„Ukrajna történelme” változatai közötti eltérés

 

=== Krími válság ===

 

2014. február 26-án Putyin rendkívüli katonai gyakorlatot rendelt el az orosz hadsereg harckészültségének ellenőrzésére az Ukrajnával határos területeken.<ref>[http://hvg.hu/vilag/20140226_oroszok_harckeszultseg_ellenorzes Ellenőrizteti az oroszok harckészültségét Putyin] – hvg.hu, 2014. február 26.</ref> Majd Oroszország megindította a Krím-félsziget megszállását az ott élő orosz kisebbség érdekeinek biztosítási ürügyén (a Krím népességének közel 60%-a orosz nemzetiségű, sokuk orosz állampolgársággal is rendelkezik). Az indokláshoz tartozott továbbá, hogy Szevasztopolban található az orosz fekete-tengeri flotta bázisa, mely stratégialiag létfontosságú az oroszok számára, és a biztonságának védelmére fenntartják a jogot. Bár a 2010-ben meghosszabbított bérleti szerződés 2047-ig biztosítja a jelenlétüket és a bázis használati jogát, Ukrajna euro-atlanti integrációja nyilvánvaló problémát jelenthet, amennyiben a Krím ukrán fennhatóság alatt marad. 2014. március 1-jén Putyin felhatalmazást kért az orosz parlamenttől a katonai beavatkozásra Ukrajnában, amelyet a parlament egyhangúlag elfogadott.<ref>[http://hvg.hu/vilag/20140301_Hivatalos_Putyin_katonakat_kuldene_Ukrajn Hivatalos: Putyin katonákat küldhet Ukrajnába] – hvg.hu, 2014. március 1.</ref> A megszállást Moszkva eleinte nem vállalta nyíltan, jelzés nélküli egyenruhás fegyveresek foglalták el a félsziget fontos stratégiai objektumait. Ennek ellenére, a világsajtóban megjelent hírek szerint voltak rá példák, hogy az oroszok hivatalosan is elismerték a saját csapataik által végzett manővereket.<ref>[http://hvg.hu/vilag/20140228_Oroszorszag_elismerte_a_krimi_orosz_csapa Oroszország elismerte a krími orosz csapatmozgásokat] – hvg.hu, 2014. február 28.</ref> A fegyveresek között az [[Szövetségi Biztonsági Szolgálat|FSZB]] titkos ügynökei is tevékenykedtek.<ref>[http://hvg.hu/vilag/20140306_Orosz_titkosugynokkent_ismertek_fel_az_eg Felismertek egy titkos ügynököt] – hvg.hu, 2014. március 6.</ref> 2014. március 2-án az ukrán flotta visszavonult a Krímből. Az [[Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa|ENSZ Biztonsági Tanácsának]] 2014. március 3-i ülésén is Oroszország ragaszkodott ahhoz, hogy nincsenek bizonyítékok a katonai megszállásra, ugyanakkor elismerte, hogy Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnök kérte arra Vlagyimir Putyint, hogy avatkozzon be Ukrajnában. Sokak szerint ez a lépés Vlagyimir Putyin birodalmi törekvéseinek realizációja, melyet hosszas titkosszolgálati előkészítés előzött meg. Egyes híresztelések szerint Oroszország ultimátumot adott a Krímben állomásozó ukrán csapatoknak a visszavonulásra/átállásra, amit azonban az orosz Védelmi Minisztérium cáfolt. Tény azonban, hogy nagy az orosz katonai jelenlét a Krím-félszigeten, a legtöbb katonai és logisztikai stratégiai pontot március 3-ra az ellenőrzésük alá vonták.