„Szalai Sándor (szociológus)” változatai közötti eltérés

Infobox, kieg.
(Kategória törlése.)
(Infobox, kieg.)
{{egyért2|a szociológusról|Szalay Sándor (egyértelműsítő lap)}}{{Személy infobox
| típus =
 
| házastárs = Pálmai Alice<br><small>(h. 1931–1938)</small><br>Sachs Edit<br><small>(h. 1938–1941)</small><br>Lukács Katalin<br>Schrank Magdolna<br><small>(h. 1958–?)</small><br />
'''Szalai Sándor''' ([[Budapest]], [[1912]]. [[október 22.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPB8-8H1?i=179 |title=Születési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári születési akv. 1059/1912. folyószáma alatt |accessdate=2019-12-05}}</ref> – [[Budapest]], [[1983]]. [[május 18.]]) szociológus, filozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező [[1948]], rendes [[1970]]), Állami díjas ([[1980]]).
| alsablon =
}}
'''Szalai Sándor''' ([[Budapest]], [[1912]]. [[október 22.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPB8-8H1?i=179 |title=Születési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári születési akv. 1059/1912. folyószáma alatt |accessdate=2019-12-05}}</ref> – [[Budapest]], [[1983]]. [[május 18.]])<ref>{{Cite news|title=Elhunyt Szalai Sándor|url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszabadsag_1983_05/?pg=216&layout=s|accessdate=2021-01-19|work=[[Népszabadság]]|date=1983-05-19|page=5}}</ref> szociológus, filozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező [[1948]], rendes [[1970]]), Állami díjas ([[1980]]).
 
== Életútja ==
1912. október 22-én született [[Budapest]]en [[Szalai Emil]] (1874–1944)<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-89QF-WW2B |title=Szalai Emil halotti bejegyzése a makói polgári halotti akv. 547/1948. folyószáma alatt |accessdate=2019-12-05}}</ref> ügyvéd, jogi író és Glasner Piroska (1888–1945)<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT7S-HCK |title=Szalai Emilné Glasner Piroska halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 266/1945. folyószáma alatt |accessdate=2019-12-05}}</ref> gyermekeként született. Tanulmányait [[Lipcse (Németország)|Lipcsében]], [[Frankfurt am Main]]ban és [[Zürich]]ben végezte. 1934-ben Zürichben szerzett bölcsészdoktori oklevelet, majd 1935-től 1939-ig a ''[[Pester Lloyd]]'' munkatársa volt, 1939-től 1944-ig pedig a [[Dante Könyvkiadó]] irodalmi és tudományos lektorátusának vezetőjeként dolgozott. 1944-ben származása miatt behívták munkaszolgálatra. 1945 és 1948 között a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]] külügyi titkárságának vezetője, 1945–1947-ben pedig a Külügyi Akadémia vezetője, 1946-tól egyidejűleg a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a szociológiai intézet vezetője volt. Bárdossy László népbírósági perében a vád képviselője. 1950-ben törvénysértő perben szabadságvesztésre ítélték. 1956 márciusában szabadult, 1957-ben rehabilitálták.
 
[[1956]]-[[1957]]1956–1957-ben a budapesti [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Eötvös Loránd Tudományegyetemen]] tanított, majd [[1957]]-től [[1966]]-ig az Egyetemi Könyvtár főmunkatársa volt. [[1963]]-tól egyidejűleg a veszprémi Vegyipari Egyetemen is tanított szociológiát (címzetes egyetemi tanár), valamint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem könyvtárának tudományos főmunkatársa volt. 1966-tól 1972-ig az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] Kutatási és Oktatási Intézete (UNITÁR) kutatási igazgató helyetteseként működött.
Tanulmányait [[Lipcse (Németország)|Lipcsében]], [[Frankfurt am Main]]ban és [[Zürich]]ben végezte.
 
[[1972]]-től haláláig az MTA Tudományszervezési Csoportjának, majd Intézetének tudományos tanácsadója volt, egyidejűleg [[1972]]-től [[1980]]-ig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, [[1980]]-tól haláláig pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora. [[1978]]-tól haláláig a Magyar Szociológiai Társaság elnöke és a World Academy of Art and Science tagja volt. Javaslatára alapította [[1979]]-ben a [[Magyar Szociológiai Társaság]] az [[Erdei Ferenc-díj]]at, melyetamelyet [[1980]]-tól ítélnek oda.<ref>{{CitPer|szerző=sz. n. |cím=Az MSZT konferencia programja – szekciónként |alcím= |periodika=[[Replika (folyóirat)|Replika]] |év=1991 |hónap=03 |nap= |oldal=163 }}</ref>
1931-ben házasságot kötött Pálmai Sándor és Block Kamilla lányával, Alice-szel. 1938-ban elváltak.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6M87-69?i=107 |title=Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 800/1931. folyószáma alatt |accessdate=2019-12-05}}</ref> 1938. november 14-én ismét megnősült.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-XHLW-LV |title=Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1712/1938. folyószáma alatt |accessdate=2019-12-05}}</ref> Második felesége Sachs Edit volt.
 
[[1982]]-ben bekövetkezett haláláig részt vett az MTA Elnöksége által [[1965]]-ben létrehozott Kutatásszervezeti Intézet Tudományszervezési Csoportjának munkájában is. Az Intézet életének fontos része volt az a néhány év, amelyet itt töltött a nemzetközi hírű Szalai Sándor akadémikus, szociológus–filozófus. Az ő nevéhez fűződik többek között annak az elnökségi bizottságnak a vezetése is, amely az elsők között foglalkozott tudományos alapon a Bős-Nagymarosi vízlépcső megépítésének lehetséges ökológiai következményeivel. Ugyancsak Szalai Sándor vezette azt az elnökségi bizottságot is, amely a távlati népgazdasági terv megalapozásához 20 évre szóló tudományfejlődési prognózist dolgozott ki [[1980]]-[[1982]]1980–1982 között.
[[1934]]-ben Zürichben szerzett bölcsészdoktori oklevelet, majd [[1935]]-től [[1939]]-ig a Pester Lloyd munkatársa volt, [[1939]]-től [[1944]]-ig pedig a [[Dante Könyvkiadó]] irodalmi és tudományos lektorátusának vezetője lett.
 
== Családja ==
[[1944]]-ben munkaszolgálatra rendelték. [[1945]]-től [[1948]]-ig a Szociáldemokrata Párt külügyi titkárságának vezetője, [[1945]]-[[1947]]-ben pedig a Külügyi Akadémia vezetője, [[1946]]-tól egyidejűleg a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a szociológiai intézet vezetője volt. Bárdossy László népbírósági perében a vád képviselője.
1931-benElső házasságot kötöttházastársa Pálmai Sándor és Block Kamilla lányávallánya, Alice-szel volt, akivel 1931. november 13-án Budapesten kötött házasságot, majd 1938-ban elváltakelvált tőle.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6M87-69?i=107 |title=Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 800/1931. folyószáma alatt |accessdate=2019-12-05}}</ref> 1938. november 14-én ismét megnősült.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-XHLW-LV |title=Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1712/1938. folyószáma alatt |accessdate=2019-12-05}}</ref> Második felesége Sachs Edit (1913–1941) volt.
 
Harmadik feleségétől születtek lányai: Vágó Gáborné [[Szalai Júlia]] (1948–) szociológus és Garasi Péterné Szalai Annamária (1950–).<ref>[https://www.nevpont.hu/palyakep/szalai-sandor-52fc2 Névpont]</ref>
[[1950]]-ben törvénysértő perben szabadságvesztésre ítélték, [[1956]] márciusában szabadult, [[1957]]-ben rehabilitálták.
 
[[1956]]-[[1957]]-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanított, majd [[1957]]-től [[1966]]-ig az Egyetemi Könyvtár főmunkatársa volt. [[1963]]-tól egyidejűleg a veszprémi Vegyipari Egyetemen is tanított szociológiát (címzetes egyetemi tanár), valamint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem könyvtárának tudományos főmunkatársa volt.
 
[[1966]]-tól [[1972]]-ig az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] Kutatási és Oktatási Intézete (UNITÁR) kutatási igazgató helyettese.
 
[[1972]]-től haláláig az MTA Tudományszervezési Csoportjának, majd Intézetének tudományos tanácsadója volt, egyidejűleg [[1972]]-től [[1980]]-ig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, [[1980]]-tól haláláig pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora. [[1978]]-tól haláláig a Magyar Szociológiai Társaság elnöke és a World Academy of Art and Science tagja volt. Javaslatára alapította [[1979]]-ben a [[Magyar Szociológiai Társaság]] az [[Erdei Ferenc-díj]]at, melyet [[1980]]-tól ítélnek oda.<ref>{{CitPer|szerző=sz. n. |cím=Az MSZT konferencia programja – szekciónként |alcím= |periodika=[[Replika (folyóirat)|Replika]] |év=1991 |hónap=03 |nap= |oldal=163 }}</ref>
 
[[1982]]-ben bekövetkezett haláláig részt vett az MTA Elnöksége által [[1965]]-ben létrehozott Kutatásszervezeti Intézet Tudományszervezési Csoportjának munkájában is. Az Intézet életének fontos része volt az a néhány év, amelyet itt töltött a nemzetközi hírű Szalai Sándor akadémikus, szociológus–filozófus. Az ő nevéhez fűződik többek között annak az elnökségi bizottságnak a vezetése is, amely az elsők között foglalkozott tudományos alapon a Bős-Nagymarosi vízlépcső megépítésének lehetséges ökológiai következményeivel. Ugyancsak Szalai Sándor vezette azt az elnökségi bizottságot is, amely a távlati népgazdasági terv megalapozásához 20 évre szóló tudományfejlődési prognózist dolgozott ki [[1980]]-[[1982]] között.
 
==Fő kutatási területei==
* Kezdeményezője és szervezője volt a nemzetközi időmérleg-kutatásoknak
 
==Díjai, elismerései==
==Kitüntetései==
 
[[1982]]-ben a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjével tüntették ki.
* Munka Érdemrend arany fokozata (1970, 1972)
* [[A Magyar Népköztársaság Állami Díja|Állami Díj]] (1980)
[[1982]]-ben a* Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített ZászlórendjévelZászlórendje tüntették ki.(1982)
 
==Főbb művei==
* ''Philosophische Grundprobleme der psychoanalythischen Psychologie'' (Budapest, 1935)
* ''Társadalmi valóság és társadalomtudomány'' (Budapest, 1946)
* ''Ítél a magyar nép!'' (Budapest, 1946)
* ''Bevezetés a társadalomtudományba'' (Budapest, 1948)
*''Formális Időés adialektikus mérlegenlogika'' (szerk., Budapest, 19781948)
* ''Idő a mérlegen'' (szerk., Budapest, 1978)
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
==Források és irodalom==
* {{Magyar életrajzi lexikon|4|3=ABC14240/14428.htm}}
* Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály [http://www.mtakszi.iif.hu/index.php?menu=tortenet]
* "Szalai nekem az eszményképem volt…" Widmar Luciával beszélget Tóth Pál Péter (Mozgó Világ, 1987. 8. szám)
* "A Szalai-intézet oázis volt… " Mihályi Gáborral beszélget Tóth Pál Péter (Mozgó Világ, 1987. 11. szám)
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:Szalai Sandor}}
[[Kategória:Magyar szociológusok]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:Magyar filozófusok]]
[[Kategória:1912-ben született személyek]]
[[Kategória:1983-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:Budapesten született személyek]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:Állami díjasok]]