„Szerkesztő:Villanueva/5” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
| képméret =
| képaláírás = Zenélés ''kundi'' hárfán, 1913.
| más nyelveken = Mangbetu: ''domu''
| besorolás = [[Kordofon hangszerek|kordofon]] → [[Összetett kordofon hangszerek|összetett]] → [[ívhárfa]] <br/> [[Pengetős hangszerek|pengetős]]
| menzúra =
19. sor:
== Leírása ==
A kundi nyitott [[ívhárfa]], az [[Afrikai hárfa|afrikai hárfák]] Wachsmann-féle tipológiája szerint a második csoportba, a csapolt nyakú típusba tartozik. Kétféle méretben fordul elő, egy kisebb, 40–45 cm-es és egy 60–75 cm-es teljes hosszúságú változatban.▼
A kundi teste fából van teknőszerűen kivájva, körvonala lehet ovális vagy karcsú, homokóraszerű. A test nyitott részét kifeszített pergamenszerű bőrhártya fedi, ami úgy van összevarrva más bőrökkel, hogy ezek végül az egész hangszertestet beborítják. A test egyik végpontján egy furattal ellátott nyúlvány, mint palack nyaka a dugót, fogadja magába a [[hangolókulcs]]okkal felszerelt hárfanyak alsó végét. A nyak lehet teljes hosszában finom ívben hajlított formájú, vagy a beillesztés helye után élesen görbülő, majd a tetőlapra szinte merőleges irányban egyenesen folytatódó. A sok esetben merész ívben hajló nyakat nagyon kemény fa elágazó, villás áganyagából faragják ki, hogy rostszerkezete megfeleljen formájának, így kellő stabilitást biztosítson. A nyak végpontján gyakran emberi fejet ábrázoló faragvány foglal helyet.
A test nyitott részére ráfeszülő, [[rezonáns]]ként szolgáló bőrhártya felületén aszimmetrikusan, átlós módon elrendezve két kerek hanglyuk van. A rezonáns hossztengelyében a bőr alatt egy [[húrtartó]]ként szolgáló, a húrok helyének megfelelően átfúrt farúd fut végig, erre vannak rögzítve a húrok, melyek a bőrön lévő kis lyukakon át indulnak a nyakon elhelyezett hangolókulcsok irányába. Az öt húr hagyományosan [[zsiráf]] farokszőréből, illetve növényi rostokból
A tetőlapon látható két kerek hanglyuk nem csak akusztikai célt szolgál: a húrokat ezek segítségével lehet a helyükre szerelni. Ez úgy történik, hogy a tetőlap illetve a húrtartó kis lyukain a húrokat kívülről átdugják, a végüket a kerek nyíláson át kihalásszák, a rögzítés biztosítására apró fadarabot kötnek rájuk, majd visszahúzzák. Ezután rögzítik a nyakon a hangolókulcsokhoz, amiken kis hasítékok vannak e célra.<ref>a szakasz {{opcit|n=Kubik|o=97-99}} alapján</ref>
▲A kundi az [[Afrikai hárfa|afrikai hárfák]] Wachsmann-féle tipológiája szerint a második csoportba, a csapolt nyakú típusba tartozik.
<center>
36. sor:
== Használata ==
Georg Schweinfurth 1868–1871-es, majd mások „Afrika szívébe” tett utazásai óta a Zandék és a velük kapcsolatban álló népek az európai kutatók szemében gyönyörűen megmunkált hárfáikról, kifinomult hárfajátékukról lettek híresek. A műgyűjtőket azóta is bámulatba ejti egyes hangszerek antropomorf, emberi fejet mintázó díszítése.<ref>{{opcit|n=Kubik|o=90}}</ref>
{{idézet|Kedvenc hangszerük egyaránt kapcsolható a hárfához és a mandolinhoz. Az előbbihez húrjainak elrendezése miatt, az utóbbihoz testének formája okán. Rezgőlapjának, az akusztika törvényeinek precízen megfelelve, két nyílása van. A húrok, melyeket hangolószögek feszítenek erősen, néha növényi rostokból, máskor a zsiráf farokszőreiből készülnek. Ami az ezeken a mandolinokon játszott zenét illeti, nagyon monoton; nehéz felfedezni benne a legkisebb hasonlóságot is valamiféle dallammal. Ez soha nem több, mint egy panaszos (sőt nyafogó), kifejezetten nazális hangszínen előadott recitáláshoz játszott kíséret. Sokszor láttam barátokat, akik karöltve zenéltek így, fejükkel verve a taktust, mély extázisba kergetve egymást.|Georg August Schweinfurth, 1874.<ref>[http://brunoclaessens.com/2016/06/a-newly-discovered-mangbetu-masterpiece/#.YAXLq-hKgdU Bruno Claessens idézi]</ref>}}
43 ⟶ 45 sor:
== Források ==
* {{cite book | last=Kubik | first=Gerhard | title=Theory of African Music Volume I | year=2010 | publisher=University of Chicago Press | location=Chicago and London | id=0-226-45690-0 }}
== Tárgyi anyag ==
* Sparks, Rachael. "Zande bow harp" (1884.) Southern Sudan Project (in development). 03 Jan. 2006. Pitt Rivers Museum. [http://web.prm.ox.ac.uk/southernsudan/details.php-a=1884.113.10&show=1884.113.10_d.jpg.html]
* Sparks, Rachael. "Zande bow harp" (1930.) Southern Sudan Project (in development). 03 Jan. 2006. Pitt Rivers Museum. [http://web.prm.ox.ac.uk/southernsudan/details.php-a=1930.86.56&show=1930.86.56_a.jpg.html]
| |||