„Névmagyarosítás” változatai közötti eltérés

A kor legfontosabb új vonásai tárgyunk szempontjából elsősorban a németek és a zsidóság helyzetének változásai voltak. 1944 előtt a magyarországi németség a nem-magyar etnikumok, a magyarországi ''allogének'' között a legjobb helyzetben volt; a német származásúaknak még az a kivételes lehetőségük is megvolt, hogy a korábban felvett magyar névről visszanémetesítsék családnevüket. 1945-ben viszont ez a helyzet a visszájára fordult. A német háttér privilégiumból súlyos hátránnyá változott, és ezt sokan közülük névváltoztatással, magyarosítással is próbálták enyhíteni.{{refhely|Karády-Kozma|274. o.}}
 
A zsidóság helyzetének változása ellentétes irányú volt. Az életben maradottak kollektív szenvedéseik nyomán egyfajta morális tőkére tettek szert. Akik közülük nem a kivándorlás felé fordultak, hanem jövőjüket a magyarországi asszimiláció folytatásában látták, azok közül sokan éltek a lehetőséggel, hogy megszűnt a számukra még 1938-ban bevezetett névváltoztatási tilalom.{{refhely|Karády-Kozma|275. o.}} A német név viselése pedig különösen nehéz teherré vált sokuk számára. Néhányan pedig, akik a magyarországi kommunista mozgalom csúcsaira emelkedtek, politikai okokból is elkerülhetetlennek tartották a magyar név felvételét.{{refhely|Karády-Kozma|276. o.}}
 
== Megjegyzések ==