„Névmagyarosítás” változatai közötti eltérés

A debreceni kormány belügyminisztériuma már 1945 legelején tömegével kapta a névváltoztatási kérelmeket. Emiatt a kérdés már január 19-én a minisztertanács napirendjére került. [[Erdei Ferenc (szociológus)|Erdei Ferenc]] belügyminiszter ez alkalommal bejelentette, hogy hatályon kívül helyezte a zsidók névváltoztatási tilalmát,{{refhely|Karády-Kozma|277. o.}} de egyebekben érvényben maradt [[Keresztes-Fischer Ferenc]] belügyminiszter 1933-as rendelete. Az új budapesti polgármester és más települések vezetői is számos névmagyarosítási kérelmet hagytak jóvá ezekben a hetekben, bár tulajdonképpen nem volt erre jogosítványuk. Ezeket a Belügyminisztérium utólag általában jóváhagyta. 1945 márciusa és júliusa között havi átlagban 3324 kérelem érkezett be a hatóságokhoz!{{refhely|Karády-Kozma|278. o.}}
 
Az 1930-as évek kampányaitól eltérően a államigazgatás szervei általában nem fejtettek ki propagandát a magyarosítás mellett, bár kivételek akadtak. A [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] és a [[Magyar Posta Zrt.|Magyar Posta]] vezetői 1946-ban – talán a két intézmény fél évszázados hagyományai alapján – tettek kezdeményezéseket dolgozóik névmagyarosításának ösztönzésére. A Magyar Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályának kommunista vezetői ugyancsak szorgalmazták kádereik magyarnevűségét.{{refhely|Karády-Kozma|279. o.}}
 
== Megjegyzések ==