„Valois Magdolna navarrai régensnő” változatai közötti eltérés

Az időpont tekintetében pedig előzetesen [[1458]]. januárja vagy februárja lett megjelölve.<ref name=Teleki1852_545>Teleki 1852: 545. o.</ref> Az esküvőre hivatalos volt [[III. Frigyes német-római császár]] a feleségével, [[Portugáliai Eleonóra német-római császárné|Portugáliai Eleonóra]] császárnéval, V. László nővérei a férjeikkel: [[Habsburg Anna magyar hercegnő]] és [[III. Vilmos türingiai tartománygróf]], valamint [[Habsburg Erzsébet magyar hercegnő]] és [[IV. Kázmér lengyel király]], továbbá a bajor herceg és a brandenburgi őrgróf,<ref name=Teleki1852_545/> akik közül többen jelezték is a részvételi szándékukat.<ref name=Teleki1852_552/> V. László szeptember közepén elhagyta [[Bécs]]et, és [[1457]]. [[szeptember 29.|szeptember 29]]-én érkezett [[Prága|Prágába]],<ref>Teleki 1852: 546. o.</ref> ahonnan követséget küldött [[Párizs]]ba, hogy hozzák el Magdolnát [[Csehország]]ba az esküvőjükre.<ref>Teleki 1852: 547.o.</ref>

A követség vezetői voltak: [[Várday István|Várdai István]] [[Kalocsai érsekek listája|kalocsai érsek]], [[Ulrich von Nußdorf]] passaui püspök és [[Zdeněk Konopišťský ze Šternberka|Sternbergi Zdenkó]]<ref>Sternbergi Zdenkó ([[1420]] körül–[[1476]]) [[Podjebrád Katalin magyar királyné|Podjebrád Katalin]] ([[1449]]–[[1464]]) [[Magyar uralkodók házastársainak listája|magyar királyné]] édesanyjának, [[Sternbergi Kunigunda kunstadti báróné|Sternbergi Kunigunda]] (1422–1449) bárónőnek volt a távoli rokona.</ref> prágai várgróf.<ref name=Teleki1852_548>Teleki 1852: 548. o.</ref> A megbízóleveleiket [[1457]]. [[október 6.|október 6]]-ai dátummal állították ki [[Prága|Prágában]].<ref>Teleki 1852: 548. o., 1-es lábjegyzet</ref> A küldöttség további magyar tagjai voltak: [[Pálóczi László]] [[országbíró]], valamint De Tervisio Simon, az egyházi törvények tudora és esztergomi olvasókanonok.<ref>Teleki 1852: 549. o.; Csernus 1998: 582. o.</ref> A küldöttséget alkotta még V. László mindhárom országából, [[Magyarország]]ról, [[Csehország]]ból és [[Ausztria|Ausztriából]] 200-200 lovag, valamint a Passaui Püspökségből 100 lovag, így összesen 700 lovagból állt a kíséret, továbbá a hercegnőre tekintettel női személyzet is tartozott hozzá, valamint négylovas aranyozott kocsik, 80 fehér ló, amelyeket az oszmánoktól zsákmányoltak<ref>Csernus 1998: 586. o.</ref> és ajándékok Magdolna számára.<ref name=Teleki1852_550>Teleki 1852: 550. o.</ref> A követségnek 40.000 aranyforint útiköltséget irányoztak elő,<ref name=Teleki1852_550/> de egyéb költségek fedezésére László királynak nem volt pénze, így a passaui püspöknek kellett 5000 aranyforintot megelőlegeznie, amelyet a király a következő karácsonykor fizet majd ki.<ref name=Teleki1852_548/> Erről az összegről a kötelezvényt V. László [[1457]]. [[október 21.|október 21]]-én állította ki, így a küldöttség ez után az időpont után indulhatott útnak, azaz csak október végén.<ref name=Teleki1852_550/>

[[V. László király franciaországi leánykérő követsége 1457-ben|V. László leánykérő követsége]] [[1457]]. novemberében, még V. László életében megérkezett [[Franciaország]]ba, hiszen egyes források szerint V. László még értesült annak fényes fogadtatásáról.<ref>Teleki 1852: 552., 568. o.; Szilágyi 1879: 166. o.</ref> A "háztűznéző" küldöttség [[Lyon]]ban folytatott előkészítő tárgyalást,<ref name=Csernus1998_582>Csernus 1998: 582. o.</ref> majd ezt követően [[1457]]. [[december 8.|december 8]]-án jutottak el [[Tours]]-ba,<ref>Birkás 1948: 24. o.; Csernus 1998: 582. o.; Sz. Jónás 1999: 568. o.</ref> amikor V. László már nem élt, de erről a küldöttség akkor még nem értesült. A francia király a tours-i királyi kastélyban ''(Le château de Plessis-lèz-Tours/Montils-lèz-Tours)'' a betegsége miatt csak [[1457]]. [[december 18.|december 18]]-án fogadta a követséget.<ref>Szilágyi 1879: 166. o.; Sz. Jónás 1999: 568. o.</ref> A francia király mellett jelen volt a felesége, [[Anjou Mária francia királyné|Anjou Mária]] királyné,<ref>Anjou Mária [[Aragóniai Jolán címzetes nápolyi királyné]] lányaként [[I. János aragóniai király]] és [[Bar Jolán aragóniai királyné|Bar Jolán]] unokája volt.</ref> a másodszülött fiuk, [[Valois Károly francia királyi herceg|Károly]] herceg, és természetesen a menyasszony, Magdolna.<ref>Eckhardt 1937ː 154. o.</ref> Magdolna épp ez időben, [[december 1.|december 1]]-jén töltötte be a 14. életévét. Lászlót a francia források ''Lancelot''-nak nevezik.<ref>Csernus 1998: 583. o.</ref> V. László [[1457]]. [[november 23.|november 23]]-án halt meg<ref>Meglepő módon Magdolna mindkét férje, kijelölt férje, [[V. László magyar király|V. László]] és tényleges férje, [[Gaston vianai herceg]] ugyanazon a napon halt meg, azaz [[november 23.|november 23]]-án. Ráadásul Magdolna apja, [[VII. Károly francia király]] ugyanazon a napon született, mint a vőjelöltje, V. László, azaz [[február 22.|február 22]]-én.</ref>[[Prága|Prágában]] délután 4-5 óra között váratlanul, 36 órás lefolyású kórt követően.<ref>Teleki 1852: 557–559. o.</ref> [[1457]]. [[december 22.|december 22]]-én [[Tours]]-ban [[IV. Gaston foix-i gróf|IV. Gaston]], Foix grófja, Magdolna későbbi apósa, még egy nagy ünnepséget rendezett a vendégek tiszteletére.<ref>Sz. Jónás 1999: 569. o.</ref> A gyászhír V. László haláláról pedig csak karácsonykor, [[1457]]. [[december 24.|december 24]]-én érkezett meg a francia udvarba,<ref name=Szilágyi1879_166>Szilágyi 1879: 166. o.</ref> ami mindenkit megdöbbentett és megrázott.<ref name=Csernus1998_582/> A küldöttség végül [[1457]]. [[december 30.|december 30]]-án vett búcsút a francia királytól és Magdolna hercegnőtől,<ref name=Szilágyi1879_166/> "az özvegy menyasszonytól", és az év utolsó napján utazott haza [[Tours]]-ból,<ref name=Csernus1998_584>Csernus 1998: 584. o.</ref> de előbb Párizsban és [[Saint-Denis (Seine-Saint-Denis)|Saint-Denis]]-ben is időztek, és a párizsi [[Notre-Dame-székesegyház (Párizs)|Notre-Dame-ban]] a magyar küldöttség misét mondatott V. László lelki üdvéért.<ref name=Csernus1998_584/>