„Jánossy Dénes (paleontológus)” változatai közötti eltérés

Alcímek jav
a (Tudományos művei formailag szerkesztve.)
(Alcímek jav)
Jánossy Dénes a budapesti Verbőczy István Gimnáziumban érettségizett 1944-ben. A Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Eötvös Lóránd Tudományegyetem]]) természetrajz–vegytan szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett 1948-ban, majd az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] TTK-n doktorált 1960-ban. A föld- és ásványtani tudományok kandidátusa (1959), doktora (1968).
 
== ÉletútjaÉletőályája ==
A fiatal Jánossy Dénest már gyermekként nagyon érdekelte a természet és a természettudományok, az előbbiből főleg a madarak, az utóbbiból pedig leginkább az őslénytan. Kiváló rajzkészséggel rendelkezett, aminek nagy hasznát vette a későbbiekben. Tanulmányai során mindig készített rajzos jegyzeteket is, a rajzok némelyike később a publikációiban is megjelent. Miután 1944-ben a Verbőczy Gimnáziumban (ma Petőfi Gimnázium) leérettségizett és egy baleset miatt megmenekült attól, hogy behívják a frontra katonának, 1945-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]]). Olyan neves kutatók voltak a tanárai között, mint [[Éhik Gyula]], [[Tasnádi Kubacska András]], [[Vértes László]] és [[Kretzoi Miklós]].
 
Nagydoktori értekezése a magyar geológiai tudomány egyik jelentős teljesítménye: 12 közép pleisztocén lelőhely közel 14 000 gerincesmaradványának azonosítása (amely 91 faj között oszlott meg). A leletek feltárásában és értékelésében ''új finomrétegtani vizsgálat''ot és ''új statisztikai értékelő módszer''t vezetett be, amellyel elvégezte a közép pleisztocénből addig ismert magyarországi emlősfajok kritikai revízióját, kiegészítve az újonnan előkerült állatföldrajzi adatokkal és a fajok evolúciós viszonyainak részletes bemutatásával. A hazai gerincesek változásain megállapított statisztikai értékelő módszerrel ''revideálta Európa valamennyi jelentős közép pleisztocén faunáját'' a Temzétől a Volgáig.
 
== Társadalmi szerepvállalása ==
== Elismertségei ==
A Magyarhoni Földtani Társulat Őslénytani Szakosztálya (1963–1985), a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat vezetőségi tagja, társelnöke (1966-tól). A Természettudományi Múzeum Döntőbizottságának elnöke, a Nemzetközi Negyedkorkutatási Egyesület Plio-pleisztocén Határmegvonó Bizottságának tagja. A Magyar Madártani Egyesület (1974-től), a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács Magyarországi és Kelet-Európai Szekciójának elnöke (1980–1988).
 
== KitüntetéseiDíjai, elismerései ==
 
* Szocialista Kultúráért (1961)
Tudományos és ismeretterjesztő publikációnak száma meghaladja a 200-at, ezek közül a legfontosabbak:
 
* F. m.: Az Istállóskői barlang fosszilis madárfaunája. – Fossile Ornis aus der Höhle von Istállóskő. 6 ábrával. (Aquila, 1948–1951)
* Az Istállóskői barlang aurignaci faunája. 5 ábrával, 1 táblázattal. (Földtani Közlöny, 1952)
* A Lambrecht Kálmán-barlang faunája. (Archaeologiai Értesítő, 1953)
 
== Emlékezete ==
Jánossy Dénes, vagy ahogyan sokan szólították, Dénes bácsi a 20. századi negyedidőszaki és késő-harmadidőszaki őslénykutatók legnagyobbjai közé tartozik, akár a kisemlősökkel, akár a madarakkal foglakozó specialistákat tekintjük. Fáradhatatlan kutató volt mind az íróasztal mellett, mind a terepen. Méltóképpen folytatta és fejlesztette tovább a nagy elődök munkásságát, számos fontos új eredménnyel gazdagítva a tudományt, közben pedig kinevelve azokat a kutatókat, akik majd az ő örökébe léphetnek. Ezen kívül nagyon sokan vannak, akik rendkívüli személyes szakmai vagy emberi segítséget, útmutatást, bátorítást, ösztönzést vagy akár példamutatást kaptak tőle. Halála után a [[Madártávlat|Madártávlat folyóirat]] külön emlékszámban emlékezett meg róla.<ref>{{Cite journal|title=Madártávlat - Jánossy Dénesre emlékezünk|url=https://www.mme.hu/binary_uploads/2_magunkrol/madartavlat/madartavlat_2005_6.pdf}}</ref>
 
=== Megemlékezések és visszaemlékezések ===
 
* In memoriam András Tasnádi-Kubacska. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1978)