„Névmagyarosítás” változatai közötti eltérés

 
Az 1930-as évek kampányaitól eltérően a államigazgatás szervei általában nem fejtettek ki propagandát a magyarosítás mellett, bár kivételek akadtak. A [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] és a [[Magyar Posta Zrt.|Magyar Posta]] vezetői 1946-ban – talán a két intézmény fél évszázados hagyományai alapján – tettek kezdeményezéseket dolgozóik névmagyarosításának ösztönzésére. A Magyar Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályának kommunista vezetői ugyancsak szorgalmazták kádereik magyarnevűségét.{{refhely|Karády-Kozma|279. o.}}
 
A névváltoztatások indokai között – a túlnyomórészt szereplő magyarosítás mellett – megjelentek egyéb tényezők is, így a túl gyakori nevek ''(Kovács Szabó, Tóth)'' helyett egyedibb név választása; esztétikai szempontok, azaz a gúnyolódásra alkalmas nevek megváltoztatása; vagy a névben kifejezésre jutó etnikai utalások (''Oláh, Rác,'' de akár az ''Orsós, Kanalas'' is) megtagadása és mások. A döntő mennyiség azonban a „sváb” és zsidó származásúak németes nevének megváltoztatására irányuló kérelem volt.
 
== Megjegyzések ==