„Névmagyarosítás” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
41. sor:
A korábbi évszázados jogszokás szerint a nő a házasságban „elvesztette” leánykori nevét, ezért annak megváltoztatását nem is kérhette. Ez a korlátozás 1945 után a női emancipáció jegyében megszűnt.{{refhely|Karády-Kozma|282. o.}} Egyébként is, a háború előtt rendkívül alacsony volt a nők kérelmeinek aránya. A háború után azonban sok elmagányosodott zsidó és nem-zsidó nő családfenntartói szerepbe kényszerült, ezért egyre nagyobb arányban szerepeltek a névváltoztatási kérelmek benyújtói között.{{refhely|Karády-Kozma|334. o.}}
===Új trendek az ötvenes
Az 1940-es évek végétől megszűntek a drámai névváltoztatási hullámok. A névváltoztatás funkciói megváltoztak, erőteljesen csökkent a nemzeti asszimilációs törekvések szerepe. A névváltoztatás a megelőző száz évben több mint 90%-ban egyet jelentett a magyarosítással; ezután viszont előtérbe kerültek az egyéb szempontok, főleg a családi (egységesítés) és esztétikai jellegűek. A kérelmek elbírálási gyakorlata politikailag semlegesebb lett, a kommunista rezsim számára a névmagyarosítás – egyes exponált személyek kivételével – elvesztette
== Megjegyzések ==
|