„Pomázi kőfejtő Felső-barlangja” változatai közötti eltérés

Az 1997. évi ''[[MKBT Műsorfüzet]]''ben szó van arról, hogy a pomázi Öreg kőfejtőben lévő ''Felső-barlang''ban továbbjutott az Anubisz Barlangkutató Csoport. A barlang talpszintjének agyagkitöltésében a csoport tagjai kutatóaknát mélyítettek és kb. 2 m mélységben egy 45° lejtésszögű, 2,5 m átmérőjű akna szájába jutottak. A beszállási ponttól 5 m-re a járat függőleges lett, ezért csak kötél segítségével tudtak továbbmenni. A hévizes jellegű, csőszerű aknában 10 m ereszkedés után 8–10 m hosszú és 2–3 m széles tektonikus hasadékba kerültek. Az aknában tovább ereszkedve 48 m mélységben elértek egy kb. 5×10 m alapterületű termet, amely a barlang jelenleg legmélyebb pontja. A terem talpszintjének kitöltésanyagát jól látható suvadási irányú meredek agyaglejtő képezi.
 
Az aknát átvizsgálva a hasadék oldalfalában 30 m mélységben két továbbjutási pontot is felfedeztek. Az É-i ág enyhén emelkedve követte a főhasadék irányát, míg a másik erre az ágra merőlegesen illeszkedve Ny-i irányba indult. Az É-i ág emelkedő lejtőjén felkapaszkodva egy kis terem oldalfalából kb. 1 m magasságban tipikus gömbfülkék közötti átszakadással megnyílt ablakon át beláttak egy visszhangos, jól huzatoló, járható méretű járatba. A feltételezett nagyméretű terembe az agyagban kerülőjáratot ásva és 3 m hosszú kuszodán átjutva mentek be. A terem 7–8 m hosszú, 4 m széles és figyelemre méltó a terem mennyezetéből felfelé induló tág, pillanatnyilag feltáratlan kürtők 15–20 m-ig belátható része. A kiadványban látható a barlang vázlatos hosszmetszet térképe.
 
A Ny-i ág a kezdeti szakaszán kuszodaként kezdődött. A kuszodában a továbbhaladást egymástól 1–1,5 m-re lévő szokatlan, hordaléklerakódás-szerű, kúpos formájú agyagdombok akadályozták. A dombokat elbontva, kb. az 5. m-nél csatlakozott a járat egy tágasabb gömbfülkébe. E pontról kis bontómunkával még három gömbfülkén átjutva az É-i ág szifonkerülő ablakához hasonló, de annál kissé tágabb üregfal-átszakadást találtak. A szűkületet leküzdve érték el az általuk később ''Patakos-terem''nek nevezett részt. Szerény reményeiket túlszárnyalták a terem méretei, mert annak hossza 14 m, legnagyobb mért szélessége 4 m volt. A mennyezetet néhány helyen 6–7 m-nél nagyobb átmérőjű gömbüstök törik meg. Ezek egyikéből kb. 13–15 m magas és könnyen kimászható vakkürtő indul, amelynek szép gömbfülke van a végén. A kiadványban látható a barlang vázlatos hosszmetszet térképe.
 
1997. május 24-én Kraus Sándor rajzolt helyszínrajzot, amelyen a Pomáz Ny-i részén lévő barlangok földrajzi elhelyezkedése van ábrázolva. A rajzon látható a ''Felső'' névvel jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy a jelentős, veszélyeztetett, 1997 előtt is ismert ''Kőfejtő Felső-barlang''nak (''Kőfejtő 5.sz.barlang'') 1997 előtt is volt térképe. A barlang további kutatást igényel. A jelentésbe bekerült az 1997-es helyszínrajz. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] Igazgatóság illetékességi területén található és Pilis hegységben lévő ''Pomázi Felső-barlang'' az igazgatóság engedélyével látogatható.