„Rocketdyne H–1” változatai közötti eltérés

1 792 bájt hozzáadva ,  2 hónappal ezelőtt
(→‎SA–8 (AS–103): helyesbítés)
====SA–9 (AS–103)====
{{bővebben|SA–9}}
 
Az SA–9 (hivatalos nevén AS–103) immár sokkal kevésbé volt rakétateszt, mintsem technológiai továbblépés a kialakult és bizonyított Apollo hardver bázisán. Összesen 12 tesztcélt állítottak fel a tervezők, amelyekből csak 8 vonatkozott a hordozóeszköz teljesítményére és paramétereire, míg kettő egy új eszköz, a [[Pegazus mikrometeorit műhold]] pályára állítására, egy a mentőrakéta leválasztására és egy másik pedig a parancsnoki egység leválasztására. A rakéta számára a Pegasus új követelményt állított fel, ezúttal a műhold megfelelő működéséhez az előzőektől eltérő pályára kellett állítani a hasznos terhet a hordozóeszköznek.
 
A repülés [[1965]]. [[február 16.|február 16]]-án startolt 9:37:03-kor (14:37:03 UTC) és a rakéta tökéletes működése nyomán a BP–16 jelű űrhajómakett rendben pályára is állt 10,5 perccel a startot követően. Közben a mentőrakétát is normál működés mellett leválasztották, majd sor került a BP–16 szétválasztására is a parancsnoki egység és a műszaki egység között, amely szintén problémamentesen sikerült. A Pegazus műhold a műszaki egység belsejében utazott és onnan hajtogatta szét magát automatikusan a mai űrhajók napelemszárnyaihoz hasonlóan. A pályára állás ezúttal egy 495x743 kilométeres ellipszisen történt, 31,76°-os pályahajlás mellett.
 
A repülést teljes sikernek könyvelték el, minden célt teljesítettek vele. A Pegasus élettartamát 1188 napra tervezték, és [[1968]]. [[augusztus 29.|augusztus 29]]-én flkezték le, hogy belesüllyedjen az atmoszférába. A parancsnoki modul egészen [[1985]]. [[július 10.|július 10]]-ig keringett, amikor az is visszafékeződött a légkörbe.
 
===Saturn IB===