„Pomázi kőfejtő Felső-barlangja” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
26. sor:
Az aknát átvizsgálva a hasadék oldalfalában 30 m mélységben két továbbjutási pontot is felfedeztek. Az É-i ág enyhén emelkedve követte a főhasadék irányát, míg a másik erre az ágra merőlegesen illeszkedve Ny-i irányba indult. Az É-i ág emelkedő lejtőjén felkapaszkodva egy kis terem oldalfalából kb. 1 m magasságban tipikus gömbfülkék közötti átszakadással megnyílt ablakon át beláttak egy visszhangos, jól huzatoló, járható méretű járatba. A feltételezett nagyméretű terembe az agyagban kerülőjáratot ásva és 3 m hosszú kuszodán átjutva mentek be. A terem 7–8 m hosszú, 4 m széles és figyelemre méltó a terem mennyezetéből felfelé induló tág, pillanatnyilag feltáratlan kürtők 15–20 m-ig belátható része.
A Ny-i ág a kezdeti szakaszán kuszodaként kezdődött. A kuszodában a továbbhaladást egymástól 1–1,5 m-re lévő szokatlan, hordaléklerakódás-szerű, kúpos formájú agyagdombok akadályozták. A dombokat elbontva, kb. az 5. m-nél csatlakozott a járat egy tágasabb gömbfülkébe. E pontról kis bontómunkával még három gömbfülkén átjutva az É-i ág szifonkerülő ablakához hasonló, de annál kissé tágabb üregfal-átszakadást találtak. A szűkületet leküzdve érték el az általuk később ''Patakos-terem''nek nevezett részt. Szerény reményeiket túlszárnyalták a terem méretei, mert annak hossza 14 m, legnagyobb mért szélessége 4 m volt. A mennyezetet néhány helyen 6–7 m-nél nagyobb átmérőjű gömbüstök törik meg. Ezek egyikéből kb. 13–15 m magas és könnyen kimászható vakkürtő indul, amelynek szép gömbfülke van a végén
A terem talpszintje is figyelemre méltó volt. A belátható rész teljes hosszában a terem közepét két részre osztotta egy 30 cm széles, 50–60 cm mély, kiszáradt patakmeder, amely az oldalfalak tövében lerakott, agyagos, összefüggő hordalékdombok között húzódott. A terem oldalfalából a patakmederbe tartó 10 cm mély bemosódás nyomot vettek észre, melyet követve szűk hasadékon átbújva a patakos teremmel párhuzamosan futó oldalágat találtak. A 15 m hosszú, átlagosan 70–80 cm széles, néhány helyen 5–6 m magas járat végig 30–40°-ban emelkedik és járhatatlanná szűkül feljebb.
Az ágban nagyon szép, érintetlen, hidegvizes oldásformák, az időszakos patakmeder kis mélyedéseiben üvegtisztaságúra csiszolt, áttetsző kalcitgyöngyök figyelhetők meg. Az oldalfalakon teljesen épen kipreparálódott és átkristályosodott több tucatnyi ''Megalodus'' váz az ág legnagyobb értéke és fő látványossága. Megkezdték a ''Patakos-terem'' patakmedrét követve a terem végében fekvő légréses aláhajlás kitöltésének átbontását. A kitöltést átbontva a járat egy új terembe nyílt, amely kb. harmadakkora, mint a ''Patakos-terem''. Egyre durvább szemcséjű homokos-kavicsos kitöltésben végzik a terem végpontján folyamatban lévő talpszintsüllyesztést. A kiadványban látható a barlang vázlatos hosszmetszet térképe.
1997. május 24-én Kraus Sándor rajzolt helyszínrajzot, amelyen a Pomáz Ny-i részén lévő barlangok földrajzi elhelyezkedése van ábrázolva. A rajzon látható a ''Felső'' névvel jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy a jelentős, veszélyeztetett, 1997 előtt is ismert ''Kőfejtő Felső-barlang''nak (''Kőfejtő 5.sz.barlang'') 1997 előtt is volt térképe. A barlang további kutatást igényel. A jelentésbe bekerült az 1997-es helyszínrajz. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] Igazgatóság illetékességi területén található és Pilis hegységben lévő ''Pomázi Felső-barlang'' az igazgatóság engedélyével látogatható.
| |||