„Budapest XII. kerülete” változatai közötti eltérés

a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 86.59.184.148 (vita) szerkesztéséről 178.48.105.42 szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
A parkon vezetett keresztül a legjelentősebb budai vízfolyás, az Ördög-árok. [[1920]]-ban az árkot beboltozták, a fákat pótolták, és a terület egy részén engedélyezték az építkezést. A park északi sarkában található a [[budapesti fogaskerekű vasút]] (60-as villamos) alsó végállomása.
 
A kerület északi részének képét a [[Hunyad-orom]] és a tőle délre és északra lefutó völgyek határozzák meg, melyek legnagyobb része a [[18. század]] végéig a budai karmeliták birtoka volt. Neve a 18-[[19. század]]ban először Sauwinkel (Disznó-zug), majd Auwinkel (Liget-zug) volt. Az 1847-es [[Dűlőkeresztelő]]n [[Döbrentei Gábor]] keresztelte el az északi szűkebb völgyszakaszt Zugligetnek, a Krisztinaváros felé kiszélesedő déli részt Virányosnak. Ez utóbbi déli csücskében terült el a régi vízivárosi temető, ahova a [[Martinovics Ignác]]-féle felkelés Vérmezőn kivégzett tagjait is eltemették.
 
A Hunyad-orom déli oldalán futó völgy, a német Brunnthal (Brunnental) szintén a Dűlőkeresztelőn „magyarosodott” Kútvölgyre. A még a [[19. század]]ban is sűrű erdőkkel borított vidék „vadságát” csak egy-egy majorság gyümölcsöse, szántója törte meg. A Zugliget hajdan [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] vadaskertjéhez tartozott, és gazdag volt vadkanokban, innen eredt valószínűleg a német elnevezése, ami az itteni [[Disznófő-forrás]]ban ma is él.