„Pomázi kőfejtő Felső-barlangja” változatai közötti eltérés

 
1997. május 24-én Kraus Sándor rajzolt helyszínrajzot, amelyen a Pomáz Ny-i részén lévő barlangok földrajzi elhelyezkedése van ábrázolva. A rajzon látható a ''Felső'' névvel jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy a jelentős, veszélyeztetett, 1997 előtt is ismert ''Kőfejtő Felső-barlang''nak (''Kőfejtő 5.sz.barlang'') 1997 előtt is volt térképe. A barlang további kutatást igényel. A jelentésbe bekerült az 1997-es helyszínrajz. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] Igazgatóság illetékességi területén található és Pilis hegységben lévő ''Pomázi Felső-barlang'' az igazgatóság engedélyével látogatható.
 
1998 májusában kezdte el az Anubisz Barlangkutató Szakosztály a barlangban lévő alna talpszintjét alkotó agyagkitöltés átbontását. Az adott ponton a szálkőfal mellett 1×1,5 m alapterületű aknát hajtott. 3 m mélyen az oldalfalon aláhajlás volt látható. A bontás 1,5 m vízszintes irányú agyagkitöltés átbontása után légteres, kúszható méretű járatra lyukadt. A kuszoda talpszintjét lesüllyesztve 13 m-t előrejutva lett elérve a végpont. Itt a járat vízszintesen húzódó szálkő mennyezete emelkedni kezdett hirtelen, majd függőleges irányban eltűnt az agyagos-homokos kitöltésben. A szálkőfal mellett felbontva még egy 3 m-es kuszoda következett. A járat végpontján található gömbfülkéből nagy terembe lehetett látni. A terem 8 m széles, 9 m hosszú és 6–10 m magas. A terem oldalfalában kb. 4 m magasságban szűk átszakadással kezdődő járat folytatódik. A kuszoda jellegű járat 15 m hosszú, a végponti kitöltés anyaga kvarchomok.
 
Az 1999. évi ''Pomázi Polgár''ban meg van említve, hogy a ''Pomázi Felső barlang'' 40 m mély és eddig két irányba ágazik el. A sziklafalban megkövesedett csontokat, hatalmas termeket fedeztek fel a kutatók, illetve olyan nyomokat, amelyek az ősi Dera-patak hordalékát viselik. A folyóiratban publikálva lett a barlang vázlatos hossz-szelvény térképe. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Pilis hegységben lévő ''Pomázi Felső-barlang'' a felügyelőség engedélyével látogatható. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] Igazgatóság működési területén lévő, Pilis hegységben elhelyezkedő, 4820/71 kataszteri számú ''Pomázi kőfejtő Felső-barlangja''.