„Névmagyarosítás” változatai közötti eltérés

1 168 bájt hozzáadva ,  1 hónappal ezelőtt
 
===Az állami szabályozás 1814 és 1880 között===
A névváltoztatás I. Ferenc általi „államosítása” révén az addig szabályozatlan, szabad aktus a helyhatóságok hatáskörébe került és a kérvényezőnek időt és pénzt kellett áldoznia arra, hogy kívánsága teljesüljön. 1834 és 1848 márciusa között a jóváhagyás a [[Magyar Udvari Kancellária]] jogkörébe tartozott. Ebben az időszakban a magyar nyelv társadalmi, állami szerepének erősödésével fokozatosan nőtt az elfogadott névmagyarosításainévmagyarosítási kérelmek száma, de így is csak évi néhány tucatot tett ki.{{refhely|Karády-Kozma|33. o.}}
 
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] idején a névváltoztatási kérelmek addig nem látott hulláma indult meg a nemzeti érzések fellángolása és az eljárás egyszerűsödése miatt is. A névváltoztatást a megyén engedélyezték, a forradalmi kormány belügyminisztériuma azokat csak jóváhagyta. A rendelkezésre álló adatok szerint összesen 674 ilyen ügyben döntöttek kedvezően; ezek között sok olyan is lehetett, amit már korábban kezdeményeztek, de a bürokratikus akadályok miatt azok elakadtak. Emellett sok spontán, engedélykérés nélküli névváltoztatásra is sor került. A szabadságharc bukása után azonban a jóváhagyott névváltoztatásokat is hatálytalanították az osztrák hatóságok.{{refhely|Karády-Kozma|34. o.}}
 
A forradalom leverése után csak a legritkább esetben engedélyeztek névváltoztatásokat. Sajátos eset történt 1850-ben, amikor három, egymással rokonságban álló [[bonyhád]]i Perczel család változtatta nevét ''Bonyhádyra'', amivel a forradalmi tábornok [[Perczel Mór]]ral kívántak megtagadni minden kapcsolatot.
 
==A kiegyezéstől az első világháborúig==