„Szent Péter és Pál-templom (Kiskunhalas)” változatai közötti eltérés

(Két évszámot javítottam.)
{{Templom infobox|név=Szent Péter és Pál plébániatemplom|vallás=keresztény|védőszent=Szent Péter, Szent Pál|pap=Hozdik Zsolt|építése=1769-1770|egyházmegye=Kalocsa-Kecskemét|stílus=későbarokk|helyszín=Kiskunhalas, alsóváros|püspök=Bábel Balázs|felekezet=római katolikus|felszentelés=1770|felszentelő=Erdélyi József}}
|pozíciós térkép = Bács-Kiskun megye
 
|szélesség = N
A [[Kiskunhalas|kiskunhalasi]] [[Péter apostol|Szent Péter]] és [[Pál apostol|Pál]] [[Római katolikus egyház|római katolikus]] templom 1769-1770 közt épült Kiskunhalas alsóvárosban a [[Szentháromság]] téren. [[Barokk|Későbarokk]] stílusú, egytornyos, [[Hagymakupola|hagymakupolás]] templom. Eredetileg [[Hajó (építészet)|egyhajós]], majd [[Kereszthajó|kereszthajóssá]] bővítették.
|szélességi fok = 46
|szélességi ívperc = 25
|szélességi ívmásodperc =36.3
|hosszúság =E
|hosszúsági fok = 19
|hosszúsági ívperc = 28
|hosszúsági ívmásodperc =59.8
|szöveg pozíciója =
|kép=Kiskunhalas, római katolikus templom 2020 01.jpg
}}
A '''[[Kiskunhalas|kiskunhalasikiskunhalas]]i [[Péter apostol|Szent Péter]] és [[Pál apostol|Pál]] [[Római katolikus egyház|római katolikus]] templom''' 1769-1770 közt épült Kiskunhalas alsóvárosban a [[Szentháromság]] téren. [[Barokk|Későbarokk]] stílusú, egytornyos, [[Hagymakupola|hagymakupolás]] templom. Eredetileg [[Hajó (építészet)|egyhajós]], majd [[Kereszthajó|kereszthajóssákereszthajó]]ssá bővítették.
 
== Története ==
Kiskunhalas területén a török kor előtt számos katolikus templom volt található. A [[török hódoltság]] alatt a város többször is elpusztult, ezáltal a város valamennyi temploma is eltűnt. A központban álló [[Keletelés|keletelt]] templom helyére a törökök által betelepített [[Ormánság|ormánságiormánság]]i [[Kálvinizmus|református]] magyarok építettek új templomot, akik ezek után a város többségét is adták. Ennek okán katolikus templomra úgymond nem is volt szükség, mivel az eredeti népesség eltűnt.
 
Annak ellenére, hogy a város többsége református volt, a pusztákon szomszédos területekről érkezett katolikusok is éltek (főleg [[Béres|béresek]], [[Cseléd|cselédek]]), ezáltal szükség volt katolikus lelkigondozásra is, amit a [[Kiskunmajsa|Majsai]] plébános végzett, akivel rendszeresen konfliktus adódott. (Például előfordult olyan időszak, amikor az [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] és a katolikus híveket is kizárólag a református lelkész keresztelte.)
* Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. Kiskun-Halas, 1926-36, 1993
* [http://halasplebania.hu/templom_tortenet.php A templom honlapja]
 
[[Kategória:Magyarország 18. századi építményei]]
[[Kategória:Kiskunhalas]]
[[Kategória:Barokk építészet]]
[[Kategória:A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye templomai és kápolnái]]